Az Európai Unió fennállása során ez volt az első alkalom, hogy a túlzottdeficit-eljárás keretében kohéziós pénzek befagyasztásáról döntöttek. A szankció ugyan feltételes volt, hiszen 2013-ra szólt, de jó alkalmat adott arra, hogy az EU tesztelje ezt a típusú fegyvert, és jelezze, a jövőben komolyan élni kíván az eszközzel.

A bizottság egyébként is törekszik arra, hogy a 2014–2020 közötti időszakban valamennyi felzárkóztatási támogatást feltételessé tegyen. Az elképzelések szerint a feltételek között szerepelni fognak a makrogazdaságra, a közpénzügyi fegyelemre vonatkozó kondíciók is. S hogy miért Magyarország lett ennek a kísérletnek az alanya?

Mert kiváló lehetőséget adott rá: azon túl, hogy gyakorlatilag a közösséghez csatlakozása óta túlzott deficiteljárás alatt áll, a jelenlegi kormány mind gazdaságilag, mind politikailag összeférhetetlen, folyamatosan szembemegy az uniós joggal.

A büntetés visszavonását már annak kiszabásakor kilátásba helyezték, feltéve ha Magyarország teljesíti a szükséges feltételeket. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke május végén indítványozta a jövő év elejétől érvényes szankció törlését, mert mint mondta: Magyarország hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen.

Ugyanakkor hozzátette, a magyarok túlzottdeficit-eljárás alatt maradnak, mert továbbra sincsenek meggyőződve a kormány gazdaságpolitikájának fenntarthatóságáról. Erre Matolcsy György tárcája azonnal közleményben reagált: a hiteles magyar gazdaságpolitikát Brüsszel is jól fogadta! Ha azonban nem fogadta volna ennyire jól, az elsősorban kínos és szégyenteljes lett volna Magyarországnak, s csak ezek után jöttek volna a sorban a felfüggesztés alapvetően hosszú távú pénzügyi hatásai.

A szankció a 2007–2013 közötti időszak kohéziós pénzeit érintette volna, és nem nyúlt hozzá a két strukturális, a regionális és a szociális alaphoz, valamint a mezőgazdasági támogatásokhoz sem. Ekkor Magyarország mintegy 25 milliárd euró támogatásra számíthat az EU-tól, amiből a kohéziós alap több mint 8,6 milliárd eurót jelent. A támogatások felfüggesztésére vonatkozó döntés azonban ebből is csak azokat az előirányzatokat érintette volna, amelyeket az Európai Bizottság még nem nyitott meg Magyarország számára.

Azaz a már odaítélt, szerződéssel lekötött forrásokat vagy a már folyamatban lévő fejlesztéseket nem. Ráadásul az esetleges szankció életbelépésének ideje a jövő év eleje lett volna, így közvetlenül csak a 2013. évi támogatások kerültek volna veszélybe. Amennyiben jövő év elején is életben lett volna a büntetés, még akkor sem lett volna nagy gond, hiszen a korábbi évekre szóló támogatási keretek még nem ürültek ki, azaz néhány hónapig még biztosan nem került volna likviditási csapdába az uniós intézményrendszer.

Orbán Viktor miniszterelnök a felfüggesztést követően azt mondta Brüsszelben: „A dolog világos. Technikai ügyről van szó, ami megy a maga útján, és meg fog oldódni.” Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke ugyanabban az időben úgy nyilatkozott, hogy megérti, ha az Európai Bizottság nagyobb költségvetési fegyelemre akarja bátorítani a túlzottdeficit-eljárás alá vont tagországot, de szerinte el kell gondolkodni azon, hogy a kohéziós források esetleges felfüggesztése segíti-e ennek a célnak a megvalósítását.

Abba tehát, hogy mi lett volna, ha tartósan fennmarad a szankció, igazán nem is akart senki belegondolni, mert itthon és Brüsszelben is azt remélték, hogy annál hamarabb megoldódik az ügy. Ez így is történt. Konkrét pénzügyi vesztesége nincs Magyarországnak, ám hosszú távon mégis lehet hatása a közjátéknak: jelentősen romolhat a kohéziós politikával és az EU támogatási rendszerével kapcsolatos érdekérvényesítő képességünk. Ezt pedig eurómilliókban mérik.

A kohéziós pénzek címzettjei

A Kohéziós Alap az Európai Unió legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A forrásokból nagy közlekedési és környezetvédelmi, energetikai projekteket lehet finanszírozni, így például autópálya-építést, vasútfejlesztést, csatornahálózat-kiépítést s a hulladékkezelés korszerűsítését. A legnagyobb tételt a 4-es metró jelenti.