A bíróság egy eddig alkalmazott adóhatósági magatartásról, gyakorlatról mondott ítéletet – mondta a Népszabadságnak Hegedüs Sándor, az RSM DTM adótanácsadó cég partnere. A magyar adóhatóság régóta követett gyakorlata volt ugyanis az, hogy az adólevonási jog gyakorlásának engedélyezéséhez a beszállítónál is vizsgálja az ügyletet.

Ha pedig a beszállító valamilyen szabálytalanságot követett el (többi között nem fizette meg az értékesítés után az áfát, nem adott be adóbevallást vagy nem rendelkezett bejelentett szakképzett személyzettel a teljesítés időszakában), akkor az adólevonási jogot a magyar adóhatóság arra való hivatkozással tagadta meg, hogy az ügylet nem teljesülhetett a számlán feltüntetett módon.

Ennek fényében pedig a számlát fiktívnek tekintették. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a vállalkozás például az adóhatóság felé befizetendő adójából nem vonhatta le a beszállítója által egyébként felé számlázott és általa kifizetett áfát.

Az áfalevonási jog „elvétele” által okozott anyagi kiesés felülvizsgálata mindig csak egy-egy adott ügylet esetében kérhető. Éppen ezért azokban az esetekben, ahol ez megtörtént, bizonyosan jó néhány jogi eljárást indítanak majd. A jogerős magyar bírósági ítéletek ismeretében alakítjamajd ki álláspontját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a vitatott kérdésben –rea gált a fejleményekre a szervezet.

Az adóhatóság pénteki közlése szerint, ha egy EU-tagállam nemzeti bíróságának kételyei vannak egy uniós jogszabály értelmezését vagy alkalmazandóságát illetően, tanácsot kérhet az EB-től. Ezt a jogértelmező állásfoglalást előzetes döntéshozatalnak nevezik, ugyanakkor az előterjesztés alapjául szolgáló jogvitát végül a nemzeti bíróságnak kell lezárnia.

Ebben az esetben is ez történt, vagyis az EB a nemzeti bíróság által feltett kérdésre adott választ, és nem hozott döntést a konkrét ügyekben. Az adóhatóság csak a konkrét ügyeket lezáró, jogerős magyar bírósági ítéletek után alakítja ki álláspontját – fogalmaznak.