Beépül az adó: a következő hetekben drágul a telefonálás
A magyar telefonpiacon hosszú évekig inkább csak csökkentek az árak, ám 2011-től a válságadók hatására, majd az általános forgalmi adó felső kulcsának emelése miatt fokozatosan drágultak a mobil- és a vezetékes szolgáltatások. A telefonadó miatt immár nemcsak a három nagy mobilcég emel árat, de az olcsó szolgáltatást nyújtó kábeltévés vállalatok is.
– A telefonadó újabb súlyos teher, amelyet a társaság már nem tud egyedül vállalni, ezért megosztja az előfizetőkkel, az emelés azonban miden esetben kisebb lesz, mint a kivetett adó –mondta néhány héttel ezelőtt Diego Massidda, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, hozzátéve: fontos volt, hogy átláthatóan változzanak a tarifáik. A cég a válságadón túl 8-10 milliárd telefonadót fizet az idén, ezért a kártyás előfizetéseknél 2,5 forinttal emelkedik a percdíj, a számlásoknál pedig magánszemélyeknél 700, cégeknél 1250 forinttal lesz magasabb a havi díj.
De még ez is változhat, mert a cég akkor azt ígérte, hogy felülvizsgálják a döntést, ha a parlament megszavazza a tájékoztató idején még csak javaslatként létező Rogán-indítványt, amely az adósapkák csökkentéséről szólt. Az azóta elfogadott javaslat átmeneti időre (az év hátralévő részére) 400 forintra mérsékelte a magánszemélyek s 1400-ra a céges előfizetések után fizetendő adómaximumot. Ennek ellenére a Vodafone eredeti árváltozásai lépnek hatályba július elsejétől, hiszen a tarifák módosítását egy hónappal a hatálybalépés előtt közzé kell tenni.
A Telenor később döntött, ezért az árváltozásai csak július 16-tól lépnek hatályba. A norvég cég egész más szisztémát választott az adó áthárítására: a számlás előfizetések esetében kapcsolási díjként 1,96 forintot kérnek az ügyfeleiktől, a kártyás előfizetések percdíjait pedig 1,4 forinttal emelik. A publikus üzleti tarifacsomagok havi alapdíját átlagosan nettó 265 forinttal emelik meg, s további teher, hogy az első perc számlázása nem másodperc-, hanem percalapon történik. Az SMS-ek ára az üzleti tarifacsomagok esetén nettó két forinttal nő.
A vállalaton belül korlátlan belföldi beszélgetést tartalmazó csomagok esetén a csomagba foglalt percek száma havi ezerre, azaz 16,6 órányi ingyenes beszélgetésre korlátozódik, az eddig ingyenesen hívható zöld számok és adományvonalak azonban továbbra is díjmentesek maradnak. A Magyar Telekom még vizsgálja a szükséges lépéseket, egyelőre nincs kialakult álláspontja – tudtuk meg a társaság kommunikációs osztályán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalat a júliusi adót már biztosan lenyelte. Egyelőre az Invitel sem közölte, mire készülnek az új adónem miatt.
Kérdés az is, hogyan alakulnak az árak jövőre, mert a Telenor hivatalos álláspontja például az volt, hogy csak addig hárítják át az ügyfelekre az adót, amíg párhuzamosan fut a válság- és a telefonadó. Igaz, a tarifák emelése nem adótételként került a rendszerbe, tehát a vállalkozásoknak megvan a lehetőségük arra, hogy visszakozzanak döntésüktől. Bár hivatalosan nem közölték, de a Hwsw.hu a közzétett általános szerződési feltételekre hivatkozva arról írt, hogy a UPC és a Digi is emeli a telefonszolgáltatás díjait.
A Digi jelenleg egyetlen VoIP-alapú telefoncsomaggal rendelkezik, a Digifon havi 200 forintba kerül. A havi díj nem változik, ahogy a hálózaton belüli hívások percdíja is marad nulla forint, de a helyi vonalas hívások percdíja bruttó 2,5 forinttal emelkedik, míg a mobilhálózatok irányába induló hívások után percenként bruttó 4,5 forinttal kell majd többet fizetniük az ügyfeleknek. A UPC-nél augusztus 1-jétől változnak az árak, de ez nem érint minden díjcsomagot. A cég a legnépszerűbb, a Bronze-csomag árait változatlanul hagyja, a többinél változnak a tarifák.
Szűcs László kommunikációs igazgató a portálnak annyit mondott, hogy a díjcsomagok listaárát nem módosítja a szolgáltató, helyette az elérhető kedvezmények mértékét csökkenti, ezért a szolgáltató szerint nem szükséges a honlapon közzétett általános szerződési feltételekben külön megjelölni a módosításokat. A UPC a napokban minden ügyfelét értesíti a változásokról. Eddig egyedül a kis piaci részesedéssel rendelkező, de az alternatív szolgáltatói piacon nagynak számító BTel közölte, hogy nem hárítja át az adót ügyfeleire, noha nem is helyesli azt, és kockázatosnak tartja költségvetési szempontból is.
Nem beszéltek össze a szolgáltatók
Korábban iparági és állami körökben is felmerült, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) figyelni fogja a szolgáltatók áremelési gyakorlatát, ez ugyanis a leghatékonyabb módja annak, hogy az állam fellépjen az egyébként nem szabályozott árú piacon az áremelések ellen. Szakértők szerint ugyanakkor a szolgáltatók áremelési gyakorlata annyira eltérő, hogy a GVH aligha talál majd fogást rajtuk.
