Újabb eljárást indít Brüsszel
Ilyenkor az uniós etikett szerint az érintett kormányokat – vagyis ezekben az esetekben a magyart – előzetesen értesítik az eljárás megindításáról. Ennek kapcsán megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is, ahol csak annyit mondtak, hogy ezekben a kérdésekben „mind ez ideig nem indult kötelezettségszegési eljárás”.
Bárhogy is, ha Brüsszel ma lép, az nem jelenthet meglepetést sem a kormánynak, sem a piaci szereplőknek. Brüsszeli berkekben otthonosan mozgó ágazati lobbisták szerint az unió már jóval korábban is fontolgatta a külföldi cégekre szabott ágazati különadók, a diszkriminatív Erzsébet-utalvány, illetve SZÉP-kártya, továbbá a pláza stop kapcsán a kötelezettségszegési eljárások megindítását. Az Orbán-kabinet kezdettől tisztában lehetett ezzel a lehetőséggel, erről tanúskodik egy az Indexnek kiszivárgott minisztériumi emlékeztető, melyben
feketén-fehéren leírták, hogy a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány miatt szinte biztos, hogy előbb-utóbb kötelezettségszegési eljárást indít az unió. A kormány azonban a jelek szerint elszánta magát, hogy ezekben az ügyekben (is) felvállalja a konfliktust. Szatmáry Kristóf államtitkár nemrég úgy nyilatkozott a SZÉP-kártya miatt szerinte rövidesen elinduló uniós eljárásról, hogy azt a kormány „le fogja folytatni”, és addig is tovább zajlik majd itthon a SZÉP-kártya terjesztése.
A kormány tavaly március 30-i ülésén döntött a SZÉP-kártya bevezetéséről, míg a korábbi étkezési utalványokat idén januárban váltotta fel az Erzsébet-utalvánnyal. Az Európai Bizottság februárban kezdte el vizsgálni az új cafeteria-rendszert, sajtóértesülések szerint piaci szereplőktől érkező panaszok alapján.
A korábban szintén vizsgálat alá vont plázastop ügyében a bizottság most még valószínűleg nem indítja el a kötelezettségszegési eljárást, de információnk szerint rövidesen hivatalos levélben is jelzi aggodalmát a magyar hatóságoknak a jogszabálylyal kapcsolatban. Brüsszel májusban a magyar konvergenciaprogramra adott országértékelésében azt ajánlotta a kormánynak, hogy törölje el a nagy kereskedelmi beruházások „indokolatlan” építési tilalmát. Piaci vélekedések szerint könnyen lehet, hogy azért húzódozott Brüsszel eddig is a kötelezettségszegési eljárástól, mert az építési moratórium csak 2014-ig tart, azaz még jóval az előtt véget ér, hogy a folyamat lezárulna.
Döntenek a pénzről
„Nem képezi vita tárgyát” – jellemezte egy uniós diplomata a kohéziós források részleges felfüggesztésének feloldásáról várható pénteki döntést. Az uniós pénzügyminiszterek ülésén a bizottság javaslata alapján valószínűleg ellenkezés és különösebb vita nélkül döntenek arról, hogy a magyar kormány eleget tett a javaslatoknak, és megfelelően korrigálta költségvetését. Ezért feloldják a 2013-as kohéziós támogatások felfüggesztését, amelyről a pénzügyérek márciusban döntöttek.
