Az infláció apasztja a pénztárcát

2012-06-20

Van, amikor a közfoglalkoztatás szépít, de van, hogy ront a statisztikán. Most az utóbbi eset áll fent, amire fel is hívta a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amikor kommentálta a KSH legfrissebb, a keresetekről szóló jelentését. Ezt írják: „az elmúlt időszakban tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér-alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésének tudható be.” Magyarul: ha nem lenne a közfoglalkoztatás, szárnyalnának a bérek. De mivel van és nem fizet jól, a vállalkozások és a költségvetési intézményeknél számított nettó átlagkeresetek január–április között mindössze 1,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. Ebben nincs benne a családi kedvezmény, és nincs benne a január–április közötti átlagos 5,6 százalékos infláció sem, mert ha azt is figyelembe vesszük, akkor kiderül, hogy az év alatt 4,5 százalékkal csökkent a bérek értéke.

Akkor sem találjuk a dinamikus növekedést, ha csak az áprilist nézzük. A negyedik hónapban 2,5 százalékra lassult a bérnövekedési ütem az előző havi 2,7 százalékról, a nettó bérek 0,2 százalékkal estek vissza, így a nettó reálbérek 5,6 százalékkal csökkentek nemzetgazdasági szinten – derül ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárjából. Igaz, teszi hozzá, az adatokat több tényező is torzítja. Az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettóbérkiáramlás magasabb lehetett a nyers adatokhoz képest, ezért a reálbércsökkenés mértéke is kisebb lehetett az eredeti számoknál. Az elemző egyetért az NGM-mel abban, hogy a bérnövekedési ütem csökkenését jelentősen befolyásolja ez a hatás, mivel a közfoglalkoztatás súlya nagymértékben nőtt és torzítja az átlagot.

Ám, ha csak a versenyszférát vesszük figyelembe, melyet nem befolyásol a közfoglalkoztatás, a „dinamikus növekedést” ott sem látni. Ahogyan az NGM közleménye írja, áprilisban a versenyszférában mért bruttó átlagkeresetek 6,5 százalékkal, míg a családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó bérek 3,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy a versenyszférában dolgozók bére, tekintettel az áprilisban mért 5,7 százalékos inflációra, vásárlóértékét tekintve egy év alatt több mint két százalékkal értéktelenedett el.

Nem mutatkozik a KSH jelentéséből a foglalkoztatás komolyabb bővülése sem. Egy év alatt a versenyszférában 1,8 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma, ami több mint 26 ezer fős mínuszt jelent az előző év első négy hónapjával összevetve. A közszférában 2,9 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma. Ez a közmunkának tulajdonítható, azon a területen ugyanis több mint 60 százalékos bővülést mért a KSH.

A pénzügyeseknek a legjobb

Az idén az első négy hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 400 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 230 500 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 195 600 forint volt. Áprilisban a havi nettó átlagkereset 0,2 százalékkal csökkent, 142 211 forintra. A havi bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest 2,5 százalékkal nőtt, 219 955 forintra. A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (470 100 forint), ezt az információ és kommunikáció követte.

Magyarországon tarolhat a román elektromos autó

A Go4two művésznévre hallgató járművet Kolozsváron mutatták be. A háromkerekű, lítiummal működő autó mindössze 150 kilogramm és 5000 euróért (átszámítva körülbelül másfél millió forintért árulnák – annyiért, amennyivel Magyarországon az elektromos járművek vásárlását támogatják.

Adóemelés után újabb üzemanyagáremelés

A nemzetközi hatások nyomán a jövő héten akár hét forinttal is drágulhatnak az üzemanyagok a GKI Energiakutató előrejelzése szerint. A nyersolaj 1,1, a benzin fél, a gázolaj pedig 3,5 százalékkal drágult a tőzsdéken. Tegnap - szombaton - adóemelés miatt 6 forinttal nőtt a benzin és 13-mal a gázolaj ára.