Visszavásárlás miniben
– A múlt fejlesztéspolitikai hibáinak felszámolása jegyében megkezdi a szocialista kormányok idején megkötött PPP-szerződések felszámolását a kormány – jelentette be Giró-Szász András. A kormányszóvivő tájékoztatójában arról beszélt: a vizsgálatok bebizonyították, hogy a magántőkéből megvalósuló fejlesztéseknek ez a módja az állam és az önkormányzatok számára a lehető legdrágább megoldás. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A másik, hogy az önkormányzatok eladósodottsága, valamint a kormányzati forráselvonás miatt sokuk nem is lenne képes a PPP-szerződéseknek eleget tenni.
Két évvel ezelőtt még 200 millió forintot meghaladó forrást biztosított a PPP-projektek kivásárlására egy kormányhatározat, akkor még az autópályák vagy épp nagyobb egyetemi, oktatási és kulturális létesítmények is a kalapban voltak. E forrás ugyan később elolvadt, a vizsgálatok azóta is folytatódtak. Épp ezért az is beszédes, hogy most mire és mennyi pénzt biztosít a kormány.
Pedig tény: a transzparencia és a megfelelő monitoringrendszerek hiányában megszületett PPP-beruházások összességében háromezermilliárd forint terhet jelentenek az országnak. Évente 120 milliárd forint terheli az állam és az önkormányzatok kasszáját. A kormányszóvivő szerint a meglévő szerződések költsége ugyanis lényegesen nagyobb annál az összegnél, ami kizárólagos állami finanszírozás mellett indokolt lenne. Hegmanné Nemes Sára lapunknak egy korábbi háttérbeszélgetésen azt mondta: vannak korrekt konstrukciók is, de sok esetben nem világos,mit is áraztak be a szolgáltatási díjakba. Mint mondta, volt, hogy a beruházó által a saját kockázatára, de a beruházás céljára felvett pia ci kamatozású hitelek költségét is beárazta, pedig az állam olcsóbban juthatott volna hitelhez. Igaz, akkor bele is kellett volna számolni az államadósságba.
Hegmanné most bejelentette, a projektek között van a Törökbálinton leállított iskolai beruházás is, ez esetben a 30-40 százalékos készültségben lévő fejlesztés jogainak visszaszerzése után az építkezés folytatódhat, a beruházás befejezését 2013 őszére tervezik. A programban érintett többi iskolánál már az idén szeptemberre szeretnék lezárni a kivásárlásokat. A befektetők számíthatnak jogos követeléseik kifizetésére. De csak arra. Az államtitkár szerint az önkormányzati kézben tovább működő intézmények üzemeltetési költsége 30-50 százalékkal csökkenhet. Elismerte: a megvizsgált projekt többségét jogi úton már nem lehet megtámadni, de a szakértők számos szerződés esetében tapasztaltak feltűnő értékaránytalanságra utaló jeleket. A tárcán belül is egyeztetnek az esetleges jogi lépésekről. Noha a koncessziós fejlesztések miatt eddig csak egyetlen feljelentés történt. A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott az is, hogy a kormány megalakítja a Nemzeti Fejlesztéspolitikai Kabinetet, amelyet Orbán Viktor irányít majd. Tagjai sorában lesz a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárca, illetve a miniszterelnökségi államtitkárság vezetője.
Gyorsítják a támogatások lehívását
Giró-Szász András a tájékoztatón elmondta, hogy a kormány a legutóbbi ülésén több, fejlesztéspolitikával kapcsolatos döntést hozott, amelyektől azt reméli, hogy felgyorsul az uniós támogatások kifizetése. Létrehoznak egy 50 milliárd forintos önerőalapot, amely azoknak az intézményeknek és önkormányzatoknak segít, amelyek egyébként nem tudnák letenni a fejlesztéshez szükséges önrészt. Ilyen címen az elmúlt években, már a korábbi kormányok idején is forráshoz jutottak önkormányzatok, de sosem volt a célra annyi pénz, ami látványosan felpörgette volna a helyhatóságok fejlesztéseit. Szakértők szerint ez az 50 milliárd forint is csak csepp a tengerben.
Azt sem lehet előre látni, hogy milyen hatása lesz a másik kormánydöntésnek, miszerint szállítói előleget kaphatnak azok a vállalkozások, amelyek uniós fejlesztések megvalósítására kapnak megbízást. A konstrukció lényege, hogy nem a pályázaton nyertes önkormányzat fizet a kivitelező vállalkozónak az elvégzendő munkáért, hanem közvetlenül az intézményrendszer, kihagyva a kedvezményezettet. A cél a munkák előfinanszírozásának gördülékenyebbé tétele lenne, ugyanakkor, mivel a hírek szerint a cégek csak akkor kapják meg a pénzt, ha valamilyen garanciát (például bankgaranciát vagy ingatlant) mutatnak fel cserébe, kérdés, hogy mennyire lelkesednek majd a lehetőségért.
