Szabadságharc vagy euró

Megváltozott Magyarországon az euró iránti hozzáállás. Míg 2009-ig a kormányok „négy év múlva” bent látták magukat a monetáris unióban, a jelenlegi kabinet szerint erre 2020 előtt nem kerülhet sor.

– Az erről szóló bejelentés mindenféle egyeztetés és szakmai konzultáció nélkül történt – mondta Oblath Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az Az euró magyarországi bevezetésének újragondolása című vitán, amelynek apropóját a Közgazdasági Szemle témáról szóló különkiadása adta. Neményi Judit, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa szerint abba kellene végre hagyni annak sulykolását, hogy Magyarországnak nem kell az euró, már csak azért is, mert rontja a gazdaságpolitika hitelességét, és nagyon sokba kerül.

Surányi György volt jegybankelnök, a CIB Bank elnöke nagyon kemény kritikát fogalmazott meg a monetáris unió működéséről. Szerinte a jó mutatókat hozó EU-tagállamok nem attól teljesítenek kimagaslóan, mert tagjai vagy nem tagjai az eurozónának, hanem mert felelősen irányítják őket. Neményi Judit szerint végre kellene hajtani egy gazdaságpolitikai fordulatot, amelynek a napokban ismertetett 2013-as költségvetés – a megalapozatlansága miatt – nem lehet része. Hozzátette: nem az a szabadságharc, hogy hátat fordítunk mindennek, ami bevált, hanem minél átgondoltabban megpróbáljuk a hasznosnak tartott ajánlásokat teljesíteni, majd szabadon eldönthetjük, hogy belépünke az övezetbe, vagy sem. Mint mondta, a maastrichti kritériumok teljesítése kétséges, állandósult inflációs sokkhatás van az országban, a költségvetés csak látszólag közeledik a belépési kritériumokhoz, s látszatkiigazítás folyik a növekedést visszavető hatással.

A monetáris unió létrehozását Surányi György szerint már a kezdetekkor rosszul kezelték, mert csak a technikai feltételeit vizsgálták, a fiskális és a politikai kereteket figyelmen kívül hagyták. Eltérő fejlettségű államokban nem működhet súrlódás és törés nélkül az egységes monetáris politika. Az eurózóna nem hozta el a gazdaságpolitikai fegyelmet, és nem védi meg a tagokat a válságoktól. Azokat sem, amelyek példaszerűen tartották a szabályokat, mint Írország. A rossz gazdaságpolitika nem valutaválságban jelenik meg, hanem likviditási és bankválságban. De bankunió nélkül egyszerűen nem tud működni az eurózóna. Ehhez közös betétbiztosítási rendszer, közös bankfelügyelet kellene. Ám ahhoz, hogy ezek működjenek, az egyes országok adósságának is közösnek kellene lennie. Ez már fiskális unió, amely viszont nem működik politikai unió nélkül. – Azt szeretném, hogy Magyarország fenntartható növekedési pályára lépjen, hogy a monetáris unió fiskális unióvá formálódjon, és ahhoz csatlakozzunk – jelentette ki a volt jegybankelnök.

Surányi György
Surányi György FOTÓ: MÓRICZ SIMON
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.