Orbán Viktor kormányfő, illetve Varga Mihály tárca nélküli miniszter is interjút adott tegnap a sajtónak. Ezekből annyi kiderült, hogy a harmadik alelnökről szóló rész nem változik meg a jegybanktörvényben. Az viszont eddig nem volt egyértelmű, hogy milyen tervek vannak a monetáris tanáccsal. Varga Mihály a Népszabadságnak péntek este megerősítette, hogy a törvénynek ezen a pontján sem tervez módosítást a kormány. – Viszont garanciákat akarunk adni az IMF-nek és az Európai Központi Banknak, hogy a jelenlegi jegybankelnök mandátumáig nem élünk a törvényi felhatalmazással – mondta a tárca nélküli miniszter. Más forrásaink szerint nem véletlen, hogy a kormány vezetője, illetve egyik tagja nyíltan beszélt tegnap a szándékaikról. Pedig ez meglepő fordulatnak tűnt, mivel az elmúlt napokban inkább olyan nyilatkozatokat lehetett olvasni, amelyek szerint a jegybanktörvény kapcsán mindenben meg akarunk felelni a hitelnyújtóknak. Lapunkat a kormánypárti oldalon úgy tájékoztatták, hogy a fordulatot az IMF hozzáállásában beállt változás eredményezte: úgy néz ki, mégsem ragaszkodnak már ahhoz, hogy az MNB-törvényből kerüljenek ki a létszámbővítésre vonatkozó részek. Megkerestük az IMF budapesti képviseletének vezetőjét, hogy mi a véleménye a politikusi nyilatkozatokról, de Irina Ivascsenko nem kívánta kommentálni azokat.

A tárgyalások elkezdéséhez azonban még szükség lenne a jegybanktörvény elfogadására. Még mindig nem dőlt el, hogy a már benyújtott javaslathoz kapcsolják hozzá a változtatásokat, vagy új javaslat megy be a parlament elé. A kivárás oka, hogy ha tényleg sikerül rávenni az IMF képviselőit, hogy ne ragaszkodjanak a vitatott törvényi részek kivételéhez, hanem elégedjenek meg a garanciákkal, akkor a javaslatot nem szükséges több pontján újraírni az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt. (Ezt Áder János köztársasági elnök amúgy sem nézné jó szemmel.) Ez persze azt is feltételezi, hogy érdemi változtatás nem lehet a törvényszövegen – így viszont kérdéses, hogy a monetáris tanács hatáskörét kinek az igényei szerint határozzák meg végül a jegybanktörvényben: az IMF vagy a kormány akarata győz?

A tárgyalások lezárásához pedig a 2013-as költségvetésnek kell elég meggyőzőnek lennie ahhoz, hogy az IMF elhiggye: képes segíteni a növekedést. A legutóbbi kormányzati tervek szerint a stabilitás megőrzése érdekében a korábban tervezett 130 milliárd forinttal szemben 280 milliárdot várnak a bankoktól pénzügyi tranzakciós illeték címén. A bankokat ez a bejelentés hideg zuhanyként érte, de úgy tudjuk, hogy ebből az összegből nem hajlandó engedni a kormány. Kész tárgyalni a részletekről, ám ennyi pénzt biztosan be akarnak szedni a bankszektortól.

A kérdésre, hogy miért emelték meg a bevételi tervet, az a válasz, hogy maguk a bankok, vagyis a Magyar Bankszövetség számolta ki a kormánnyal folyó egyeztetéseken, hogy akár 300-400 milliárd forint is beszedhető az illetékből. Azt is hozzátették forrásaink a saját igazuk megerősítéséhez, hogy a pénzintézetek évi 260 milliárd forintot szednek be a számlatulajdonosoktól, különböző tranzakciós költségek címén.