Az EKB-t ajánlották Simor figyelmébe a fideszesek
Nem a devizatartalékok miatt van vita a magyar kormány és a hitelnyújtó szervezetek között, az adatkezelésről kell még egyeztetni a hitelnyújtókkal – állítja Varga Mihály tárca nélküli miniszter. A jegybank monetáris politikája azonban változatlanul kritika tárgya a kormánypártban. „Jó lenne, ha az MNB nem pusztán az alapkamattal kapcsolatos döntéseket hozná meg, hanem más módon is segítené a pénzügyi stabilizációt, illetve különböző eszközökkel a gazdaságélénkítést” – fogalmazták meg lapunknak fideszes gazdaságpolitikusok.
A Fideszben elterjedt nézet, hogy Magyarországnak nincsenek likviditási problémái. Abban is biztosak, hogy a költségvetés képes finanszírozni az IMF-hitel törlesztését. Volt, aki ehhez hozzátette: lehetne alacsonyabb az alapkamat, „ebben igazán követhetné az MNB az Európai Központi Bank példáját”. Az is nyílt titok, hogy a Simor András iránti bizalom nem töretlen a kormánypárti képviselők részéről, és várják, hogy márciusban új, a már Orbán Viktor által javasolt elnöke legyen a jegybanknak.
Rogán Antal frakcióvezető névvel vállalt véleménye szerint is örvendetes lenne, ha a magyar jegybank átvenné az EKB gyakorlatát: a politikus példaként a másodlagos piacokon történő kötvényvásárlást említette meg. Mint mondta, adott esetben a jegybank hitelkeretet biztosíthatna a kereskedelmi bankoknak magyar államkötvények vásárlására.
A cél egyértelmű, keresletet támasztani a magyar papírok iránt. Ez csökkentené a befektetők által elvárt hozamokat, ami a költségvetés kamatkiadásait tehetné kevésbé feszessé. A tervnek van azonban egy gyenge pontja: az MNB csak nagyon szűk korlátok között kapcsolódhat be a piacra, s kényesen kell vigyáznia arra, hogy ne minősüljön tiltott állami támogatásnak a kötvényvásárlás. Az sem világos, hogy képzeli a frakcióvezető a hitel megpántlikázását. Az ugyanis nem működik, hogy az MNB kötött felhasználásra adjon hitelt a kereskedelmi bankoknak, ez esetben is fel lehetne vetni a tiltott állami támogatást. Az pedig a bankszektor és a kormány megállapodásán múlik, hogy a pénzintézetek végül milyen intenzíven vesznek részt a magyar államkötvénypiacon.
Az elmúlt napokban egyébként több olyan jelzés is érkezett a kormánytól, amely azt sugallja, hogy Magyarország kész figyelembe venni a Nemzetközi Valutaalap és az EKB feltételeit a jegybanktörvény kapcsán. Így is leghamarabb júliusban–augusztusban kezdődhetnek meg a tárgyalások – derült ki Varga Mihály tegnap reggeli tévés interjújából, amelyet a TV2 Mokka című műsorának adott. A Nemzetgazdasági Minisztériumból is hasonlóképpen nyilatkoztak tegnap az MTI-nek: nyilvánvalóvá tették, hogy a hitelnyújtók által teljesen elfogadott törvényjavaslatról szavazhat majd a parlament.
Ekkora az MNB mozgástere
Az idevágó közösségi jogszabályok szerint az MNB a devizatartalékok kezelésének kizárólagos céljával egy másik tagállam közszektorától vásárolhat forgalomképes adósságinstrumentumot az elsődleges piacon. A rendelet szerint a közszektor által kibocsátott adósságinstrumentumok másodlagos piacon történő vásárlása nem sérti a monetáris finanszírozás tilalmát, ugyanakkor az ilyen vásárlást tilos felhasználni arra, hogy a központi bankok kijátsszák a monetáris finanszírozás tilalmának célját. A másodpiaci vásárlás tehát megengedett, de ezzel a lehetőséggel nem lehet visszaélni, csak a monetáris finanszírozás tilalmának célját figyelembe véve lehet élni a lehetőséggel.
