Célzottan csökkentik a járulékot

Sok vállalkozóban keltett reményt Orbán Viktor május végi tévés nyilatkozata, de eljött a kijózanodás ideje. A kormányfő arról beszélt Az Este című műsorban, hogy a munkahelyteremtés egyik legnagyobb akadályának a magas járulékterheket tartja, és ha az európai válság fejleményei lehetővé teszik, még a nyáron elkezdődik az esetleges járulékcsökkentési tervek megvitatása.

Érdemi általános járulékcsökkenésre azonban nincs esély a közeljövőben – olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk kérdéseire küldött válaszából. Érdemes mindjárt tisztázni egy fogalmi zavart: a miniszterelnök is járulékot említett, holott a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási közteher neve idéntől szociális hozzájárulási adó. Az átkeresztelésre azért volt szükség, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradottak ne formálhassanak igényt nyugdíjjogosultságra a tb-kasszába fizetett összegeik után. Mivel az új jogszabályok miatt immár a rájuk jutó összes kötelezettség az állami kasszába vándorol, tulajdonképpen vissza is kaphatná régi nevét a közteher.

Takarítónő a Parlamentben. Jövőre rá is vonatkozni fog a kedvezmény
Takarítónő a Parlamentben. Jövőre rá is vonatkozni fog a kedvezmény

Azt kérdeztük a szaktárcától, mikor, milyen mértékben csökkenhet a járulék, dolgoznak-e a jogszabályok előkészítésén, és a foglalkoztatók és munkavállalók közül kiket érinthet a változás. Az NGM-től az a tájékoztatás érkezett, hogy vizsgálják a járulékterhek csökkentésének lehetőségét, de felhívták a figyelmet, hogy a kormány továbbra is határozottan kiáll a költségvetési hiánycél teljesítése mellett, így a gazdasági válság negatív kihívásai miatt „megfontoltan” kell eljárnia a további adó- és járulékrendszeri reformok esetén.

Magyarul számottevő tehercsökkentésre nincs kilátás. Így értelmezi a tárca válaszát Dávid Ferenc is. Az egyik vállalkozói érdek-képviseleti szervezet, a VOSZ főtitkára szerint legalább 4-5 százalékos visszavágásra lenne szükség a járulékoknál, hogy az intézkedés érdemi hatást tudjon kifejteni a munkaerőpiacon. – Félszázalékos csökkentés ehhez kevés lenne – utalt arra, hogy a nagyságrend igenis meghatározza a munkahelyteremtés mértékét.

Valamit azért javulni fog a helyzet 2013-ban, igaz, ezt a változást már tavaly törvénybe foglalta a parlament. A szakképesítést nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak – ilyen például a portás vagy a gyorséttermi eladó – után a munkaadók a minimálbér kilenc százalékában maximalizált adókedvezményt (ez idén 8730 forint lenne) kapnak. A minisztérium szerint ez hozzájárul a megcélzott munkavállalói csoport foglalkoztatásának ösztönzéséhez. Az intézkedés nagyjából 200 ezer embert érint, legalábbis ennyire becsülte Balog Ádám, az NGM helyettes államtitkára a Portfolio.hu-nak tavaly adott interjúban.

Dávid Ferenc szerint ez mindenképpen kedvező a vállalkozások szempontjából, de a lehetőségek felméréséhez tudni kellene szerinte, hogyan tervezi a kormány a differenciált minimálbér bevezetését. – Figyelni kell rá, hogy összehangolt legyen a minimálbérhez kapcsolódó szabályozás – mondta lapunknak.

A későbbiekben is arra lehet számítani, hogy nem általános, hanem részterületekre fókuszáló kormányzati döntések születnek a járulékoknál. Erre egyértelműen utal a szaktárca válasza, amikor azt írják, hogy „a megvalósítandó átalakítás feltehetőleg célzottan, egyes munkavállalói csoportokat érintően fog végbe menni”. Dávid Ferenc szerint ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy a kormány a munkavállalói közterhek csökkentésére készül, amit nagyon rossz ötletnek tartana, mert ebből nem születnének új munkahelyek. – Ha viszont arról van szó, hogy az elmaradott régiókban élőket, illetve egyes preferált csoportokat, például a pályakezdőket foglalkoztatók kapnak kedvezményt, akkor annak már látom értelmét – fejtette ki lapunknak.

Végül arra voltunk kíváncsiak, napirenden van-e a járulékok összevonása. Korábban, az előző ciklusokban is többször foglalkozott ezzel a kormány. Az elképzelés szerint minden járulékteher a munkavállalóknál jelentkezne, de hogy ne érje őket veszteség, a munkaadók által fizetett járulékkal bruttósítanák a fizetéseket. Ettől azt várták a szakemberek, hogy mindenki számára világossá válik, ki mennyit tesz hozzá a közös kiadásokhoz. Az NGM szerint azonban a kormány jelenleg nem tervezi a járulékok bruttósítását.

Ahol nem kell szakképesítés

- Takarítók és kisegítők.

- Szemétgyűjtők és hasonló foglalkozások.

- Szállítási foglalkozások és rakodók.

- Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások.

- Egyszerű ipari foglalkozások.

- Egyszerű építőipari foglalkozások, például kubikos.

- Egyszerű mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.