Ez lényegében azt jelenti, hogy a segítségért cserébe elvárják a spanyol kormánytól, hogy a lehető legszigorúbban tartsa be az előírt javaslatokat, és tartsa magát a strukturális reformokhoz. Brüsszelben úgy gondolják, Mariano Rajoy kabinetjének elkötelezettségével nincs is gond. Uniós források elismerik: a mentőöv növelni fogja a spanyol adósságállományt (többek között ezért is kétséges a program sikere), arról azonban majd a Eurostat ad ki elemzést, hogy milyen hatással lesz a csomag a spanyol hiányszámra. Egyelőre nem tudni, pontosan hány bankot is érint a program.

A mentőövről írásos memorandumot írnak majd alá Spanyolország és a segítséget nyújtó felek. Ebben részletezik a feltételeket, mindenesetre uniós források szerint ezek a pénzügyi szektor kitakarítására és átalakítására, hatékonyabbá tételére koncentrálnak majd. A hivatalos spanyol kérelem után az EB felméri a spanyol pénzügyi szektor helyzetét, s javaslatokat tesz annak átalakítására az eurócsoportnak. A végleges összeget is majd ebben a dokumentumban határozzák meg, miután két cég is átvilágítja a spanyol bankrendszert (ennek eredményeit június vége előtt nyilvánosságra hozzák). A program felügyeletét a bizottság mellett az Európai Központi Bank, az Európai Bankfelügyelet és a Nemzetköz Valutaalap (IMF) szakértői végzik majd.

Ki jusson előbb pénzhez?

A befektetők számára azért fontos, hogy az ideiglenes és nem a – talán júliusban startoló – állandó mentőalapból (ESM) történik a spanyol bankok megsegítése, mert az ESM elsőbbségi hitelező státust élvez. Azaz a spanyol államnak a mentőalap által nyújtott hitelek visszafizetését kell prioritásként kezelnie. Ez elriaszthatná a magánhitelezőket az államadósság finanszírozásától. De az EFSF szabályzatában van kibúvó: elképzelhető, hogy a bizottsági bankszanálási terv elveit, például az elsőbbségi hitelezői státust mégiscsak beemelik a csomagba.