Meddig bírja a nemzetközi nyomást a kormány?
Nőhet a nyomás a magyar kormányon, hogy minél gyorsabban megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal – a lapunk által megkérdezett szakértők többsége ezen az állásponton volt, amikor a spanyol bankmentés, illetve az eurózónából való kilépéssel fenyegető, hétvégén esedékes görög választások várható következményeiről kérdeztük őket.
Bod Péter Ákos egyetemi tanszékvezető tanár szerint az események nem vezetnek szükségszerűen egy újabb mélyponthoz a piacokon. – A spanyol gazdaság fundamentumai nem annyira rosszak, s a bankszektor forrásigénye sem kiemelkedően nagy – mondja a szakember. A görögökről pedig az a véleménye, hogy az euróövezeti tagság fenntartása mellett állást foglaló pártok nem mutatják az összeomlás jeleit. Vagyis ezek a problémás helyzetek lokalizálhatók. – Ez persze a racionális megközelítés, de számolni kell az érzelmi tényezőkkel is, amelynek szerepe nem elhanyagolható a piaci döntések meghozatalakor – teszi hozzá a közgazdász, aki nem érzi helyénvalónak az egyik hitelminősítő helyzetértékelését, amely leminősítéseket helyezett kilátásba a görögök esetleges távozása esetére az eurózónából. – Nem feltétlenül baj, ha a leglassabb hajó elsüllyed, de az utasait sikerül kimenteni. Akkor a hajóhad gyorsabban tud haladni –mondta lapunknak Bod Péter Ákos.
Más szakemberek ennél borúlátóbbak. Mellár Tamás egyetemi tanár szerint elképzelhető, hogy a következő időszakban fokozódik a válság, márpedig akkor az nem jönne jól az amúgy is sebezhető gazdaságú Magyarországnak. Előállhat egy olyan helyzet, amikor 8-9 százalékos (egyébként is magas) hozamok mellett sem tud az állam többletforrást bevonni az adósságpiacról – vélekedett a szakember. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter azzal kezdte, hogy görög választási esélyeket nem tud latolgatni, de az korábban már kiderült a magyar kormányról, ha fokozódik a nemzetközi pénzpiacok felől érkező nyomás, akkor hajlandóságot mutat a megfelelésre a piaci elvárásoknak, amikor viszont enyhül a feszültség, azonnal változtatnak a politika irányán.
Más, név nélkül nyilatkozó szakértők azt emelték ki, hogy a spanyol bankmentő csomag valójában semmit nem oldott meg, és a görög választás sem hoz önmagában megnyugvást, ha az euróövezetben maradás melletti politikai erők nyernek. Az adósságot valahogy rendezni kell, s a probléma gyökeréhez – a kormányzás Közép- és Dél-Európára inkább jellemző minőségéhez – még ekkor sem jutottunk el. E vélemény szerint a magyar kormány nem kap majd elég támpontot a következő hetekben az ideális tárgyalási taktika megtalálásához: a piac várhatóan hullámzó kedélyállapotához nem lehet majd stratégiát igazítani.
A spanyolhoz, göröghöz, írekhez, portugálhoz hasonló helyzet előfordulásának esélyét minimalizálnák azok az európai politikusok, akik a jelenleginél szorosabb fiskális uniót, illetve közös eurókötvény-kibocsátásokat tartanak szükségesnek. Ezek realitásáról is kérdeztük a szakértőket: azt egyikük sem mondta, hogy minden zökkenő nélkül, belátható időn belül megvalósulhatnak ezek a tervek. – Pedig az Európai Unió gyengeségének alapvető oka a központi döntések és azok végrehajtásának hiánya – állítja Oszkó Péter, aki szerint a folyamatok a kétsebességes Európa irányába tartanak. Az egyik csoport szorosabb fiskális uniót alkot majd, és sorsdöntő lesz, hogy mi melyik csoportba kerülünk, mert az meghatározza a fejlődési pályánkat.
Bod Péter Ákos nem számít arra, hogy létrejön a szigorúbb fiskális unió, mert a tagországok nem fogják engedni, hogy a nemzeti szuverenitáson kívülre kerüljenek a költségvetések. Azt már valószínűbbnek gondolja, hogy az európai bankrendszer működésében, felügyeletében jelennek meg központosító elemek. Egy alap felállítása szerinte technikailag 2-3 éven belül megoldható, s ennek az alapnak a feltöltésére bocsáthatnak majd ki európai „típusú” kötvényeket.
Mellár Tamás ellenben úgy látja, előbb jöhet létre a fiskális unió, mintsem egy közös kötvénykibocsátás. – Utóbbi kapcsán egy sor kérdés tisztázásra vár, amelyek közül párra, mint például a felelősség kérdésére, nehéz lesz választ adni – mondja a szakember. Más közgazdászok is kiemelték, nagyon úgy néz ki, a németek hitelességét szeretnék megint többen kölcsönvenni, hogy olcsón –de fájó kötelezettségvállalások nélkül – jussanak forráshoz.
Hatalmas tévedés
Az euró megalkotói hatalmas tévedésben voltak, amikor azt gondolták, hogy elég a monetáris unió a közös valuta bevezetéséhez. Ma már tisztán látszik, hogy a költségvetési politika egységesítése nélkül a rendszer az első krízis hatására szétesik – mondta lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) volt elnöke szerint az euró az erős országokat erősebbé, a gyengéket még gyengébbé tette. Úgy vélte, Európa vagy nagyon gyorsan elmozdul az Európai Egyesült Államok irányába, vagy pedig néhány erős északi tagország táborára fog zsugorodni.
– A bankok és a déli államok feltőkésítése nem orvosság a bajra, csak lázcsillapító, hiszen a tagállamok nagy adósságtömege csak látványos tünete a bajnak, de nem a valós oka. Spanyolország és Görögország, valamint a bankok pénzelésével időt lehet nyerni a történelmi döntés meghozatalához, de azt elkerülni nem lehet – közölte Szalay-Berzeviczy Attila, aki szerint Európának két dolga van: létrehozni egy egységes pénzügypolitikát, valamint beindítani a növekedést a felhalmozott adósságtömeg leépítése mellett. Jelenleg mindegyik előtt akadályok állnak.
