A szakértők mind a bevételi, mind a kiadási oldalon látnak kockázatokat, amelyek elsősorban a vártnál szerényebb növekedési pálya lehetősége miatt állnak fent. Emlékeztetnek arra, hogy az adózás szerkezetében hangsúlyeltolódás történt a forgalmi, fogyasztási típusú adók felé. Ez azért lényeges, mert a tervezettnél alacsonyabb növekedés minden bizonnyal visszafogottabb fogyasztással jár együtt, vagyis az ebből származó adóbevételek elmaradhatnak a költségvetési tervezetben előirányzatként szereplő összegektől.

A kiadásoknál pedig arra hívták fel a figyelmet a tanács tagjai, hogy a társadalmi determinációk miatt több előirányzatnál szinte kódolva van az előirányzat túllépése. Utalnak egyes, az ellátási színvonalat érintő kötelezettségekre, ahol a realitástól elszakadóan kurtítanának meg előirányzatokat. Bár a testület nem részletezi, pontosan mely kiadásokra gondol, de a leírásból arra lehet következtetni, hogy a szociális, egészségügyi ellátások ebbe a körbe tartozhatnak. Vagyis a 2013-as költségvetés jókora visszafogást eredményez ezeken a területeken, amelyek előbb-utóbb feszültségekhez vezetnek, emiatt pedig pótlólagos forrásokról kell majd gondoskodnia a kormánynak. Ez többletfinanszírozási igényt jelent, aminek a forrását valahonnan elő kell teremteni. Elképzelhető, hogy erre nem lesz mód, de végső soron vagy a kimutatott, vagy a rejtett hiányt fogja növelni a reálisnál kisebbre tervezett kassza.

A Költségvetési Tanács mindezek alapján indokoltnak tartja egy alternatív makrogazdasági pálya készítését, amely figyelembe veszi a gazdasági növekedés beindulását veszélyeztető folyamatokat. Buzdítanak az Országvédelmi Alap előirányzatának (vagyis a tartalékoknak) a kockázatokkal arányos emelésére. Ezek megtörténte esetén a tanács reálisnak tartja a tervezetben megjelölt hiánycél elérését és az adósságszabály érvényesülését. Utóbbi a büdzsé végszavazásakor újra a tanács figyelmének középpontjába kerül.