Az optimizmus nagyjából délig tartott ki, utána kezdődött a lejtmenet: a madridi IBEX index 3,7 százalékos erősödéssel nyitott, ebből estére 0,5 százalékos mínusz lett. A bankszektor utóbbi hetekben erősen megtépázott papírjai voltak a legkeresettebbek. A tíz legtöbbet erősödő papír között hét pénzintézeti részvény volt kezdetben. A legnagyobb spanyol hitelintézet, a Banco Santander és a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria részvényárfolyama aztán a reggel felszedett 8-9 százalékos pluszt visszaadta estére, mint ahogy a bankok is sorra hullottak ki a top 10-ből.

A bankpapírokhoz hasonló utat járt be a forint, amely egészen a 293-as szintig erősödött az euróhoz képest, ám később visszatért kiindulási pontjához, a 296 forinthoz. A BUX a nap végére lenullázta a nyitásban elért 1,20 százalékos nyereségét, 1,32 százalékos esésre változtatva azt, 16 794 ponton zárt, míg a nyugati indexek egy százalékon belül maradtak.

A kincstári optimizmus tehát napközben elszállt, s ismét a kételyek kerültek előtérbe. Az íreknek adott mentőcsomag feltételeinek újratárgyalását szorgalmazó dublini igény, az Olaszországot sújtó egyre súlyosabb recesszió, a francia ipar megtorpanása mellett most már a hétvégi, sorsdöntő görög választások eredménye, az euróövezetből való kilépéssel együtt járó ellenzéki siker „rémképe” aggasztja a befektetőket. Emellett az egy nap alatt 6-ról 6,5 százalékra emelkedő spanyol tízéves kötvényhozam borzolta a kedélyeket, mivel az már hangsúlyosan felveti az adósság finanszírozhatóságának kérdését.