Tervezetével a magyar kormányfő – szándéka szerint – a közép-európai térség országainak gazdasági-pénzügyi helyzetét igyekszik stabilizálni, fejlődésüket biztosítani. A hitelválság kezelésére és a banki tőkekivonás megakadályozására közös fellépést szorgalmazó Magyarország mögé a cseh–szlovák–lengyel trió nem akar felsorakozni – írja a Reuters.

Petr Necas – Nemet mond

Orbán Viktor a május végi uniós csúcson jelezte, hogy a visegrádiak nevében közös tervet készít, amelyet az újabb, júniusi csúcson terjeszt majd az uniós miniszterelnökök elé. Elképzelései között szerepel a nyugati bankok közép-európai intézményeiből folyó tőkekivonás leállíttatása, az Európai Központi Bank devizacsere-ügyleteihez való hozzáférés lehetőségének megteremtése, a fordítottáfa-beszedési rendszer rugalmasabbá tétele. Azt is felvetette, hogy a kohéziós alap, a támogatási politika ne változzon meg az új, 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban. Orbán májusban kijelentette: Magyarország olyan új intézkedésekben érdekelt, amelyek nem növelik az adósságot. Emellett a kormányfő szerint csak hazánk és néhány másik tagállam lesz képes egyszerre növelni a versenyképességet és csökkenteni az adósságot.

A többi visegrádi ország azonban másként képzeli el pénzügyi rendszerük euróválság elleni védelmét. A Reuters érdeklődésére a szlovák pénzügyminisztériumban azt mondták: sose hallottak az Orbán-féle tervről. A lengyelek saját útjukat járják: már megkapták a Nemzetközi Valutaalaptól a maguk elővigyázatossági hitelét, és ez – a folyamatban lévő nyugdíjrefrommal együtt – elegendőnek bizonyul a költségvetési hiány kezeléséhez, csökkentéséhez. A varsói pénzügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, az utóbbi években volt idejük felkészülni a legnehezebb válsághelyzetekre is. Prágában pedig azt mondták, bankrendszerük annyira szilárd, hogy szükségtelenné teszi csatlakozásukat az Orbán-féle indítványhoz. Így nyilatkozott Petr Necas miniszterelnök a héten, és a központi bank szóvivője sem tartotta megfontolandónak a magyar javaslatot.

A visegrádiak abban azonban egyetértenek, hogy közös fellépéssel serkentsék a régió gazdasági fejlődését. Ez most különös fontosságú, hiszen mind Csehország, mind Magyarország gazdasága a recesszió felé vette az irányt, erre utalnak az első negyedév negatív előjelű GDP-adatai. Ráadásul újabb veszéllyel kell szembenézniük, amennyiben a június 17-i görög választásokon a megszorítást ellenző pártok jutnak hatalomhoz, s az ország elhagyja az euróövezetet, továbbá ha a spanyol bankrendszer összeomlását nem sikerül megakadályozni.

Mindenki vesztett

Noha a másik három visegrádi ország bankrendszere stabilabb a magyarénál, ők sem sok ellenállást tudtak kifejteni, amikor a válság tetőfokán fejvesztve szabadultak a régiós eszközöktől a befektetők. Ez a gazdaság lassulásához, a nyugati bankok tőkekivonásához, s ezen keresztül a hitelezés visszaeséséhez vezetett.