Vastagon megéri költeni rá

Az ország teljes energiafelhasználásának 33 százalékát viszi el a lakóépületek fűtése és melegvíz-igénye. A legnagyobb spórolás a 2,5 millió családi ház szigetelésével érhető el.

A családi házak 60 százaléka 1980 előtt épült, és csak 10 százalékuk az elmúlt 15 évben. Jellemzően F és G energetikai besorolásúak, energiaigényük évente 400-500 kWh/négyzetméter, ami tízszer több, mint egy alacsony energetikai besorolású házé.

Egy átlagos családi házból a falakon 20-30, a tetőn 15-25, a kéményen 10-20, a nyílászárókon 10-25, a födémen és a padlón át pedig 10-15 százalék hő távozik. Egy nem szigetelt családi házon a tető- és homlokzati hőszigetelést nyílászárócserével kombinálva akár 50-60 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. A téglaépítésű társasházak szigetelése mindössze 15-25 százalékos, a panelek szigetelése meg 10-15 százalékos megtakarítást hoz.

Családi házakon a külső hőszigetelés önmagában is a leggazdaságosabb beruházásnak minősül. Kruchina Sándor épületszigetelő szakmérnök szerint alapszabály, hogy a hőszigetelés lehetőleg mindig a ház külső oldalára kerüljön. Ha ez nem lehetséges, akkor mehet a belső oldalra, de ezzel nagyon gondosan kell eljárni.

A falszerkezet belső oldala csak úgy hőszigetelhető, hogy a lakótér felőli oldalra párazáró réteget ragasztanak, ezzel megakadályozható a szobában lévő pára falba bediffundálása. Ebben az esetben viszont a helyiség páratartalma jelentősen megnő, amire figyelni kell. A másik gond a csatlakozó szerkezeteknél jelentkezik: azokon a pontokon, ahol a külső fal a belső falakkal és a födémmel találkozik, erős hőhidak lesznek. Emiatt lehetőleg külső oldali, és teljes hőszigetelést javasol a szakember.

A homlokzati hőszigetelő lemezek korlátlan vastagságban állnak rendelkezésre. A kereskedők általában 8-10-12 cm vastagságig tartanak raktárkészletet, de ennél vastagabb táblák beszerzése is megoldható, bár a 12 centis szigetelés általában elegendő. Kruchina Sándor padlóba legalább 7 centis szigetelést tenne, a tetőre a 20 centi vastag elegendő a javasolt értékek eléréséhez. Ha az építtetők az alacsony energiakibocsátású ház értékeit tűzik ki célul maguk elé, úgy a padlóba 12, a tetőbe pedig a 30 centi vastag hőszigetelés kerüljön.

HŐSZIGETELŐ ÁBÉCÉ

A szigetelőanyag kiválasztásához nyújt segítséget alábbi összefoglalónk, amelyben a népszerű anyagok legfontosabb jellemzőit gyűjtöttük össze.

Polisztirolhab

A mesterséges anyagú hőszigetelők csoportjába tartozó expandált polisztirolhab (EPS) alapanyaga a kőolajból előállított, hajtógázt és speciális adalékokat tartalmazó polisztirolgyöngy. Az extrudált polisztirolhab, az XPS speciális granulátumból készül. Mindkét típus egészséges, biztonságos és környezetbarát. Jó hőszigetelő képességük a zárt cellákba zárt levegőnek köszönhető.

Nem korhad, nem rothad, de tartós UV-sugárzásra a felszíne megsárgul, rideg lesz, ezért ügyelni kell a szabályos beépítésre. Az itthon hungarocell, nikecell néven ismert anyagot a 60-as évektől alkalmazzák homlokzati hőszigetelésre, a jó minőségű rendszerek azóta sem károsodtak. Bár a korabeli anyagok korántsem voltak a mai színvonalon, szakszerű kivitelezéssel a rendszerek élettartama az épületével megegyező. Az EPS termékek újabb generációja a szürke színű, grafitadalékos változat, amely lényegesen jobb hőszigetelő tulajdonságú.

Ásvány- és kőzetgyapot

Az ásványgyapot alapvetően ásványi anyagokkal kevert salakból készül, míg a kőzetgyapotot tisztán kőzet nyersanyagból állítják elő. Gyártástechnológiájuk, alkalmazásuk, termékjellemzőik gyakorlatilag azonosak. Ma már legalább annyira közkedvelt hőszigetelő rendszerek, mint a polisztirol.

A kőzetgyapot kiváló hőszigetelő képességű, jó a hangszigetelése, tartós, nedvességre nem érzékeny, tűzálló, kiváló a légáteresztő képessége, környezetre és egészségre nincs káros hatása. Mivel a levegő a kőzetgyapot szigetelőanyag szálai között természetes módon van jelen, ezért hőszigetelő képessége az épület teljes élettartama alatt állandó. A csúcsminőségű kőzetgyapot szigetelés már a könnyűszerkezetű házaknál is alkalmazható.

Üveggyapot

Főként üveghulladékból és homokból állítják elő. Jellemző sűrűsége kisebb, mint a kőzetgyapoté. Számos előnyös tulajdonsága van: kiváló hő- és hangszigetelő, nem éghető, páraáteresztő, méret- és formatartó, könnyen vágható, alakítható, könnyen beépíthető, beépítés során minimális hulladék keletkezik, és nem ártalmas az egészségre sem.

Tűzálló, jó hőszigetelő képességét az ásványi szálak közé zárt levegőnek, valamint az ásványi szálak alacsony hővezető képességének köszönheti. A könnyebb tekercses változat födémre terítve, szarufák közé dróttal hálózva használható, a nagyobb sűrűségű táblás üveggyapot előtét- és válaszfalakba, gipszkarton táblák mögé is tehető. Fürdő és pince szigetelésére is kiváló, mivel nem veszi fel a nedvességet, nem tárolja és nem is továbbítja azt.

MEGFONTOLANDÓ

A kis fogyasztású ingatlanokat eladni és bérbe adni is könnyebb.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.