Annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb mennyiségben keletkező szilárd hulladékról van szó, a fenti kérdésre nehéz általánosan elfogadható választ adni. Az univerzálisnak tűnő megoldás (ti. hogy rendelünk egy konténert) valójában csak tüneti kezelés, és nagyon kevesen tudják megmondani, hogy mi lesz a sorsa a több köbméteres gyűjtőedényben elszállított inert anyagnak.

Magyarországon évente nagyjából 4 millió tonna építési és bontási törmelék képződik. A hatalmas hulladék- (vagy inkább másodnyersanyag) halomnak papíron jelenleg nagyjából a 40, ténylegesen inkább a 10-15 százalékát hasznosítják, a többi a lerakókra kerül, vagy rekultivációs célokat szolgál – azaz például felhagyott bányagödröket töltenek fel vagy bezárt hulladéklerakókat fednek le vele.

Az érvényben lévő EU-elvárások alapján 2020-ra 70 százalékos (tényleges) hasznosítási arányt kellene elérni, ami majdhogynem kilátástalannak tűnik. Az egyszerű felhasználó mindebből nem sokat érzékel: több száz vállalkozás kínál konténeres „sittmentesítést”, köbméterenként nagyjából 5000 forintos (+/– 25%) áron.

Azt viszont vélhetően a nagyközönség is észlelni fogja, ha a jelenlegi (lényegét tekintve féllegális, inkább a hulladék eltüntetésén és nem az ártalmatlanításon, illetve hasznosításon alapuló) szisztéma gyökeresen átalakul. Márpedig a reform itt van a küszöbön. Ma a sittet elszállító vállalkozó fizet a legális lerakásért (köbméterenként 300-tól akár 1000 forintig terjedő összeget), akkor is, ha az átvevőnek valóban szüksége van az anyagra, például egy gödröt tölt fel vele.

Az állam a közeljövőben egyszerre rendezi az építési-bontási törmelékekkel, illetve a kavicsbányászattal kapcsolatos környezetvédelmi problémákat – azaz a külszíni kavicsbányászatot betiltja, a törmelékből előállított zúzalék kereskedelmét pedig állami monopóliummal védi.

Nemsokára tehát az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) lesz a törmelék legnagyobb felvásárlója (amely értelemszerűen fizetni fog az átvett sittért), és az abból készült útalap-alapanyag egyedüli forgalmazója. Az utak alapozásához használható zúzalékot szabványosítják – az útalap 30 százaléka ez a másodnyersanyag lehet majd –, és a közpénzből közútépítést végző cégeket kötelezik rá, hogy a megadott arányban a törmelékből gyártott hulladékot használják, amit rögzített áron kizárólag az OHÜ-től vásárolhatnának meg.

A tervekben az is szerepel, hogy – osztrák mintára – megtiltják Magyarország területén a külszíni kavicsbányászatot, és ezzel a zúzalék legfőbb konkurensét eltüntetik a kínálatból.

ÁLLAMOSÍTOTT DARÁLÓK?

Nem tudni, mi lesz a jobbára uniós (KIOP) pénzekből az elmúlt években kiépült törmelékfeldolgozó üzemek sorsa. Egerben 470, Kaposvárott 360, Kecskeméten 270, Tokajban 470, Kunszentmártonban 540, Bodrogkeresztúron közel 500 millió forintból épült ilyen feldolgozómű – ha ezeket kiszorítják vagy államosítják, azt feltehetően az EU sem nézi majd jó szemmel.

MEGFONTOLANDÓ

A sittszállítás hulladékkezelésnek minősül, csak olyan vállalkozás végezheti, amelyiknek van engedélye rá. Szerződés előtt ellenőrizzék, hova viszik a törmeléket, mert az illegális elhelyezésért a hulladék tulajdonosa is felelősségre vonható.