Érdemes azonban a döntés előtt tájékozódni, sőt már az árajánlat kérése előtt is, mert nem mindegyik cégé ingyenes. A helyszíni felmérés és ajánlatkészítés díját utólag levonják az árból, de csak az a cég, amelyiktől megrendelik a cserét. Egyre többen adnak ingyenesen ajánlatot, hiszen a verseny nagy, és nem titok, de sokaknál még alkudni is lehet.

Elterjedt gyakorlat, hogy a megrendeléssel egyidejűleg az ablakok és a munkadíj 50 százalékát ki kell fizetni, ami több százezer forintos tétel, vagyis csak olyan céggel szabad szerződni, amelyik felől nyugodt lehet a megrendelő, hogy nem fog eltűnni a pénzével együtt.

Éppen ezért nem árt a szerződést a kiválasztott vállalkozás irodájában megkötni, mert ez jó alkalom arra, hogy kiderüljön: létező, utolérhető cégről van szó. Helyzeti előnyben vannak a többéves vagy évtizedes múltra visszatekintő ablakos cégek és a kiterjedt hálózattal rendelkezők, mert esetükben könnyebb utánanézni, hogy milyen munkát végeztek. Az ablakcsere az ára miatt már-már bizalmi üzletág, sokan választják azt a céget, amelyikkel az ismerősük elégedett volt.

Nem egy olyan esetről lehetett már hallani, amikor egy-egy lépcsőházban több lakóval leszerződött egy vállalkozó, majd az előleg átvétele után, olykor több millió forinttal a zsebében eltűnt, és hiába keresték a sajtpapíron megadott telephelyen, ott nem is hallottak róla.

Az efféle veszteséget megelőzendő ajánlatos biztosra menni, és elsősorban a jó nevű, ismert társaságokkal megállapodni, még ha árajánlatukkal szemben – talán nem véletlenül – egy jóval olcsóbb áll a később esetleg utolérhetetlen vállalkozó aláírásával.

A helyes sorrend

Bár az ablakcsere az ingatlan korszerűsítésének egyik első lépése, érdemes azzal együtt megtervezni a felújítás menetét. Mint az Udirea Kft. üzletkötő munkatársa, Herczeg László mondja, sokszor járnak úgy az ügyfelek, hogy előbb elvégeztetik a teljes esztétikai felújítást, sőt van, ahol szigeteltetnek is, végül kifestetnek, és csak aztán, mivel még maradt pénzük, kihívják az ablakos céget. És akkor jön a feketeleves, mert kiderül, hogy a munka bontással jár, ráadásul nem is annyival, mint azt remélték. Ez ugyanolyan hiba, mint ablakcserét végeztetni a hőszigetelés megtervezése előtt. Hiba, ami fölösleges kiadásokhoz, vagy később számtalan bosszúságot okozó félmegoldásokhoz vezet.

Bontva vagy beépítve?

A kőművesmunkát, azaz a bontás utáni faljavítást meg lehet spórolni ott, ahol a régi kapcsolt gerébtokok jó állapotban vannak.

A műanyag ablakok bontás nélküli beépítése gyors és minimális kosszal járó munka, ráadásul olcsóbb. Költséghatékonyabb, de a szakemberek mégis a teljes cserét javasolják, mert – úgymond – az az igazi, de legalábbis teljes körű megoldás.

Fatokba építeni az új ablakot azonban a kapcsolt gerébtokos nyílászárók esetében lehet. Paneleknél, ahol a bontás nem jár falbontással, ott fel sem merül a tokba építés mint egyszerűbb opció.

A műanyag a sláger

A magyar piacon becslések szerint 70 százalékos a műanyagablak-cserék aránya a fával szemben. A jelenség magyarázata egyszerű: a kiváló minőségű fa nyílászárók ára körülbelül a duplája a műanyagokénak. Az árérzékenységet tovább fokozza, hogy nincsenek állami pályázatok, vagyis a beruházás teljes költségét saját zsebből kénytelen mindenki finanszírozni.

Vitathatatlan, hogy a jó minőségű faablak a legszebb és a legjobb megoldás, de a műanyagok körében is vannak kiváló paraméterekkel és hosszú élettartammal rendelkezők. Az A kategóriás profilok többnyire Németországból érkeznek – tájékoztat az Udirea szakembere –, a B kategóriás, azaz olcsóbb gyártmányok meg jellemzően lengyel, török és ukrán származásúak. Ablakcserére az átlagos megrendelők 300-600 ezer forintot költenek.

MEGFONTOLANDÓ

Ablakcsere megrendelésekor a cégek a teljes ár – anyag- és munkadíj – 50 százalékát szokták kérni. Megbízható partnerrel szerződjenek.