Tájékoztatóján Draghi elismerte: a gazdasági kilátások romlani látszanak, de az EKB nem változtatott stagnálásra utaló idei előrejelzésén. Az elemzés május 24-i zárása óta viszont valóban érkeztek olyan adatok, amelyek a gazdasági tevékenység további hanyatlását sugallják. A bankközi piac nem működik, s miközben az eurózóna egyes térségeiben bőséges a pénzellátás, másutt elégtelen. A hitelezés összességében visszaesik, de a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok számára kissé emelkedik. A kamat tartásának fő érve Draghi szerint az, hogy az árstabilitás nincs veszélyben. Kiderült azonban, hogy a kormányzótanács néhány tagja már most csökkentette volna a kamatot.

A piacoknak és az elemzőknek igazuk van, amikor aggódnak az eurózóna helyzete miatt, de alábecsülik a kormányok politikai elkötelezettségét a közös valuta mellett – mondta. Emlékeztetett: a nyolcvanas évek végén pusztán az euró felé vezető út kijelölésével, a határidők, a feltételek rögzítésével kedvező piaci várakozásokat keltettek a tagállamok. Most is ilyen vízióra lenne szükség. Szavaiból arra lehetett következtetni, reméli, hogy június végén, az újabb csúcson kialakul egy hasonló menetrend, öttíz évre meghatározva a haladás irányát, rövid és középtávú programmal, amelyen belül a bankunió, azaz a pénzügyi piacok egységesítése gyorsabban, az eurózóna közös kötvénye lassabban valósulhat meg.