Hol vannak az álomfejlesztések?
„A repülőtéri terminálépülettel szemben megépült szállodában már az utolsó képeket teszik fel a szobák falára, a recepcióspult és az étterem lényegében kész, a lobbiban a szőnyegeket terítik. Néhány hét múlva a Malév éjszakai csatlakozást igénybe vevő utasai akár egy gyors alvással is elüthetik az éjszakát a 250 szobás hotelben, ahelyett, hogy az utascsarnok padjain várnák a csatlakozást” – ezt a tudósítást kellene olvasnia mostan, ha minden olyan fejlesztés megvalósul, amelyet néhány évvel ezelőtt terveztek.
2008 októberében még arról számolt be René Droese, a Budapest Airport ingatlangazdálkodási igazgatója, hogy idén nyílik meg a Budapest Airport Hotel, amely hétemeletes lesz, s 250 szobában kínál majd négycsillagos szállást – 30 négyzetméteres szobákban – és egyéb szolgáltatásokat.
Mindezt ráadásul úgy, hogy a 2B terminálból fedett hídon lehet átsétálni az épületbe, melynek tetejére egy SkyBart álmodtak meg, ahonnan rá lehet látni a futókra, s gyönyörködni a fel- és leszálló repülőgépekben, akár egy igazi metropolis repterének trendi reptéri hoteljében. Egyetlen kapavágás sem történt, ám ennek okát nem csak a reptér-üzemeltetőnél kell keresni. Sőt!
2008 őszén, amikor a szállodaszövetség egyik konferenciáján ezeket a terveket ismertették, csak bontogatta szárnyait a pénzügyi válság, amely aztán olyan súlyos krízissé terebélyesedett, amit ma is nyög az egész gazdaság, nem csupán a turizmus. Az üzleti turizmust, miképp számos turisztikai és közlekedési nagyberuházást gyakorlatilag a padlóra küldött a krízis következtében kialakuló hitelszűke.
Így nem épült meg a SkyCourtból eredetileg tervezett két szatellitépület, amelyből több mint 16 új utashídon keresztül lehetett volna a repülőkbe szállni, e beruházás elmaradásával ugyan csorba esett a reptéri kényelmen (több a buszos beszállítás), de az igazság az, hogy a korábbi tervektől jelentősen elmaradó forgalom nem is indokolja ezek megépültét.
Ahogy a René Droes által felvázolt szállodakoncepcióra is az alapos átgondolást javasolná egy esetleges finanszírozó bank, már amennyiben sikerülne ilyet találni. Azonban a finanszírozó keresésével egyelőre nem kellett törődni, hiszen egyelőre a végleges tervek sincsenek meg, sőt a magyar állammal azon is régóta megy a huzakodás, hogy pontosan mihez is adná hozzájárulását a terület tulajdonosaként. Kérdéses,ma szükség van-e egy ilyen zöldmezős beruházásra?
A terminál közvetlen közelében lévő reptéri szállodákat javarészt az üzleti szféra használja megbeszélések vagy rövid konferenciák lebonyolítására, ahol stratégiai fontosságú a reptér közelsége, ahol szükség esetén egyszerűen lehet elszállásolni az oda érkezőket. Ehhez alapfeltétel, hogy a légitársaságok kedvező menetrenddel sok várossal kössék össze az adott repülőteret, a tervek kidolgozásakor tehát a Malév által szállított utasokra és a multicégek magyarországi regionális központjaiba érkezőkre alapoztak.
A másik tipikus vendég, aki valamilyen éjszakai átszállást bonyolít, s adott esetben 3-5 óra alvás kedvéért is hajlandó kifizetni egy szoba árát. Javarészt ezek az utasok is a Malévvel repültek, legalább egy szakaszon. Mivel a Malév leállt, új, budapesti központú légitársaság pedig egyelőre még az elképzelések szintjén sem létezik, kétséges, szükség van-e ekkora komplexumra.
Új helyzet az is, hogy időközben a reptér bezárta az egyes terminált, így kihasználatlanul maradt egy műemlék, s nem mellesleg eredetileg részben szállóként használt terminálépület. Bár a hivatalos közlés szerint öt évre zárták be, kérdéses, hogy valaha kinyit-e még. Kérdés tehát, lehet-e alternatív módon használni a létesítményt, s ha igen, mire? Rendezvényközpont? Szálloda?
Az épület funkciójának megváltoztatásához és annak átalakításához persze megint csak szükség volna tulajdonosi hozzájárulásra, de iparági szakértők úgy vélik: az egyes épületében egy kisebb, de a jelenlegi gazdasági helyzetben hatékonyabban kihasználható szálloda könnyen, gyorsan és a zöldmezőshöz képes viszonylag kis beruházással kialakítható volna, ráadásul a műemlék épület és annak adottságai miatt Európa-szerte egyedülálló létesítményt lehetne kialakítani abban.
Hasonló egységekkel, mint amit eredetileg megálmodtak: futópályára néző teraszokkal, bárokkal, közösségi terekkel, mindezt pedig úgy, hogy a komplexum igen közel van a terminálhoz, tehát gazdaságosan üzemeltethető volna egy ingyenes shuttle-járat is. Persze a reptér közelében van már más szálloda is: az adminisztráció kihagyásával, magántőkéből épült fel, s 2006 nyarán nyílt meg Vecsésen. A háromcsillagos, 31 szobás hotelben a hajnali és a késő esti járatokkal induló vidékiekre alapozzák az üzletet.
Nem épül meg a cargocity sem
A légi teherszállítás központjaként pozicionált cargocity sem épül meg, ennek okát szintén a Malév-csődben, pontosabban, a légitársaság kiesése miatt kialakult nehéz anyagi helyzetben jelölte meg a Budapest Airport. Áprilisban kezdődött volna a Cargo City projekt első ütemében 11 ezer négyzetméter raktár és 4500 négyzetméter iroda építése 14 millió eurós költségvetésből.
Becslések szerint a területen évente 2,5 millió tonnányi légi áru kezelésére alkalmas létesítmény is megvalósítható volna.
