A lecövekelt GDP-adatok akár jóknak is nevezhetők, hiszen az előzetes becslések még 0,2 százalékos negyedéves visszaeséséről szóltak az euróövezetben. Európa legerősebb gazdasága azonban jócskán túlteljesített: Németország a várakozások ötszörösével, 0,5 százalékkal növelte teljesítményét három hónap alatt, elsősorban a távol-keleti és amerikai feldolgozóipari export fellendülésének köszönhetően. Ezzel a németek egyensúlyba hozták az euróövezetet, pótolva a mediterrán krízisországok durván visszaeső termelését.

Az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint az euróövezet gazdasága 0,3 százalékkal szűkülhet az idén, hogy aztán jövőre egy százalékkal kezdetét vehesse egy újabb, lassan kibontakozó konjunktúra.

Régiónk országainak fejlődési kilátásai között szakadéknyi különbségek vannak. A negyedéves változást tekintve Lengyelország áll az élen 0,8 százalékkal, őt 0,7 százalékkal követi Szlovákia. A -0,1 százalékot felmutató Románia már recessziós pályára állt – ehhez két egymást követő negyedév negatív adata szükséges –, de hamarosan követjük őket mi is, hiszen a régiós rekordnak számító 1,3 százalékos visszaesés után, a második negyedévben újabb mínusz várható. Görögország és Portugália után Magyarországé volt a legharmatosabb gazdasági teljesítmény 2012 első negyedévében.

– A magyar GDP gyengén alakul az idén, ebben a még mindig erős ipar mellett a lanyhuló exportteljesítmény, a beruházások elmaradása, az építőipar folytatódó vesszőfutása és az agrárium teljesítményének romlása játszik közre – mondta Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője cége új makrogazdasági prognózisának bemutatóján.

Mindent egybevetve az idei 0,4 százalékos GDP-gyengülést jövőre 0,6 százalékos erősödés válthatja a szakember szerint. A magyar gazdaság lehetőségeit alapvetően külső körülmények határozzák meg. A befektetők Magyarországot kiemelten kockázatos terepként tartják számon, s a legapróbb válságjelek felszínre kerülésekor elsőként az itteni eszközeiktől válnak meg, ezért kulcskérdés számunkra a növekedés feltételeit lerakó, kiszámítható gazdaságpolitika megteremtése.

Háda Bálint szerint ebben katalizátorszerepet játszhat az EU/IMF-hitelszerződés megkötése, amely megkönnyítheti az államadósság finanszírozását, így a megtakarítást gazdaságösztönzésre, munkahelyteremtésre is lehet fordítani.

Nem úgy, mint azt a 200-300 milliárd forintot, amivel többe kerül az ország finanszírozása az EU/IMF-hitelszerződés megkötésének várhatóan háromnegyed éves csúszása miatt. A védőháló birtokában a kormány becslései szerint is 2 százalékponttal lennének alacsonyabbak a kötvényhozamok, s ezt alapul véve számolta ki Simor András jegybankelnök a késlekedés árát.

– A hozamcsökkenés azonban nem tart örökké – figyelmeztet Háda –, ezzel a kormány csak időt nyer ahhoz, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a gazdaságot. Ha ennek nincs észlelhető jele, azt hamar a hozamok emelkedésével, a forint gyengítésével bünteti a piac.

A forint védelmében a jegybank a 7 százalékon álló alapkamat emelésével élhet. Ez a jelenlegi körülményeket látva egyre valószínűbb. Ha nem lesz pozitív elmozdulás, a befektetők három hónapon belül egy jelzésértékű 25 bázispontos emelésre számítanak. Az IMF-megállapodás azonban átírhatja ezt a forgatókönyvet, s utána már lehet csökkenteni az irányadó rátát. Annyi azonban bizonyos, hogy most kamatvágást nem tesz lehetővé a külső környezet. A Quaestornál 2013 végére 6 százalékos kamatszintet várnak.