Alapból mentenék a bankokat

A bankokért a bankoknak kell fizetniük – szögezte le az Európai Bizottság bankszanálási jogszabálytervezetének bemutatásakor Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos szerdán Brüsszelben. A javaslat lényege, hogy a bajba jutott pénzintézetek helyzetét időben lehessen stabilizálni, és a jövőben ne az adófizetők viseljék a bankok megmentésének terheit.

Az Európai Bizottság 2008 októbere és 2011 októbere között 4500 milliárd euró értékű (ez az EU GDP-jének a 37 százaléka) állami támogatást hagyott jóvá a pénzintézetek megsegítése érdekében. Barnier szerdán bemutatott javaslata ugyan már nem segít a spanyol bankrendszeren, amely kritikus helyzetben van, de José Manuel Barroso bizottsági elnök ugyanakkor a bankunió felé tett lépésnek nevezte a tervezetet.

A bizottság javaslata nagy hangsúlyt helyez a megelőzésre: a bankoknak helyreállítási tervet kell készíteniük arra az esetre, ha helyzetük drámaian romlana, a pénzintézetek szanálásáért felelős hatóságoknak pedig a likviditás helyreállítására. A „korai beavatkozás” fázisában (amikor a bank várhatóan megszegi a tőkekövetelményekre vonatkozó előírásokat) a hatóságok dönthetnek a helyreállítási terv életbeléptetéséről, és rendkívüli ügyvezetőt is kinevezhetnek.

Ha a bank mégis csődbe jut, a hatóságok átveszik az intézmény irányítását. Ekkor a bank egy részét vagy egészét eladhatják, a „jó” és „rossz” eszközök szétválasztásával megtisztíthatók a bankok mérlegei, hídintézményt hozhatnak létre a bank létfontosságú részei életben tartására, illetve lehetőség lesz adósságleírásra, vagyis a hitelezők követeléseinek csökkentésére, átalakítására.

Ez utóbbi lehetőség csak 2018-tól lépne életbe, hogy a befektetők addig beárazzák az új kockázatot. Ugyanakkor elemzők szerint ez az elképzelés így is megnehezítheti a pénzintézetek finanszírozását. E szabályt valószínűleg Írországban olvassák a legnagyobb érdeklődéssel. A zöld sziget 2010-ben kapott pénzügyi segítséget az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). A piaci pániktól való félelmében az Európai Központi Bank (EKB) akkor megakadályozta az ír kormánynak azt a javaslatát, hogy a jelentős kötvénytulajdonosok is fizessenek. A pénzintézetek megmentésének 64 milliárd eurós költségét így az adófizetők állják.

A szanálás finanszírozására a bizottság külön nemzeti pénzalapok létrehozását javasolja. Az alapokba a bankok fizetnek be: tíz év alatt kell elegendő, a fedezett betétek egy százalékának megfelelő kapacitást elérniük. A nemzeti alapok részt vehetnek egymás, például több tagállamban lévő bankok szanálásának finanszírozásában. A javaslat arra is lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy összevonják a betétbiztosítási rendszerüket a szanálási alappal – ami a bírálók szerint magában rejti azt a veszélyt, hogy bankok megmentésére használják a betéteket garantáló pénzt.

A bankszanálási terv nemzetek közötti rendszere nem emeli európai szintűvé a pénzintézetek felügyeletét, és nem hoz létre európai szintű alapot. Barnier sajtótájékoztatóján utalt rá, ha megvan rá a politikai akarat a tagállamok részéről, ő kész „közösségibbé” tenni az elképzelést. A teljes bankunió egyéb elemeit – hatékony uniós szintű felügyeleti szerv, európai betétgarancia – az uniós állam- és kormányfők a június végi csúcson vitatják meg.

Michel Barnier uniós biztos ismertette tegnap az új bankmentési mechanizmust
Michel Barnier uniós biztos ismertette tegnap az új bankmentési mechanizmust
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.