Hétfőtől Varga Mihály tárca nélküli miniszteri rangban átvette az IMF/ EU-tárgyalások irányítását Fellegi Tamástól, és ahogy arról kedden beszámoltunk, Varga azért kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől és a Fidesz-frakciótól a jegybanktörvény módosításának elhalasztását, hogy kellőmozgástere lehessen, amikor megkezdi az egyeztetést az IMF-fel és az EKB-val. Információink szerint Orbán és Varga első beszélgetéseinek egyikén a miniszterelnök még azt az álláspontot képviselte, hogy a parlament hétfőn szavazza meg a jegybanktörvény módosítását. Múlt csütörtökön azonban az EKB hivatalosan bejelentette, hogy elégedetlen a tervezett korrekcióval, mert az nem oszlatja el az intézmény függetlenségével kapcsolatos valamennyi aggályt, továbbra sem ért egyet egyebek mellett a harmadik alelnök kinevezésének és a monetáris tanács bővítésének a lehetőségével. Főként ennek hatására péntekre jelentősen gyengült a forint, egy euróért 305 forintot kértek. Ebben a helyzetben született megállapodás Orbán, Varga és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője között, hogy elhalasztják a jegybanktörvény végszavazását, így nem kötik meg Varga kezét még a tárgyalások megkezdése előtt.

Információnk szerint a kormány részéről azzal kalkulálnak, hogy a június 22-i uniós pénzügyminiszteri tanácsülés (Ecofin) után, még a nyáron asztalhoz ül az IMF tárgyaló delegációja, legalább egy „címlapfotó” erejéig. A piacok számára ugyanis ez fontos üzenet lenne még akkor is, ha az érdemi tárgyalások csak ősszel folytatódnak. –A kormány számára nem jelent túlzott presztízsveszteséget, ha marad a status quo az MNB esetén, hiszen a monetáris tanács döntéseinek jelentős részét eddig is nagy többséggel hozta meg –tették hozzá forrásaink.

Információnk szerint az EKB azt kéri, hogy törvényben rögzítsék a monetáris tanács külsős és belsős tagjainak arányát, mert ezzel részben ki lehet védeni,hogy a mindenkori kormány rövid távon alapvető személyi változásokat hajtson végre a testület összetételében. A tanácsnak jelenleg négy külsős tagja van, őket már kivétel nélkül az Orbán-kormány delegálta, a három belsős tag pedig a jegybankelnök és két helyettese, akik még az előző kormányzat idején kapták megbízatásukat. Úgy tudjuk, ezen kérés teljesítésére, az arányszám törvénybeni rögzítésére hajlik a kormány. Elképzelhető, belemegy abba is, hogy a mostani 4:3 arányt rögzítsék a törvényben, ami automatikusan azt jelentené, hogy a kormány lemond a tanács további bővítéséről és az új alelnök kinevezéséről.

Az Orbán-kormány leginkább azért szeretne új alelnököt kinevezni a jegybankba, mert így operatív módon is beavatkozhatna a jegybank napi működésébe, például a devizatartalék esetleges felhasználásába. Kormányzati körökben tavaly decembertől hallani olyan elképzelésekről, hogy egy új felállású monetáris tanácson keresztül lehetővé tennék a hozzáférést a 35milliárd eurós devizatartalék egy részéhez, ötmilliárd euróhoz, ha nagy baj lenne pénzügyi-likviditási téren. Az erre irányuló kormányzati szándékról Orbán is nyíltan beszélt december eleji, az MR1-Kossuth Rádiónak adott interjújában, amikor azt mondta: az MNB által kezelt óriási pénzeket mozgósítani lehet a gazdasági növekedés érdekében. Az unió, illetve az EKB részéről viszont már akkor egyértelművé tették, hogy az MNB-tartalék ilyen irányú felhasználására nincs mód.

A kormány nem biztos, hogy szeretné felhasználni a devizatartalékot, viszont a jegybankok elő tudják segíteni a gazdaságélénkítést, a tartalék terhére jelzáloglevelek vagy akár államkötvény vásárlásával – vélte egy fideszes gazdasági szakpolitikus, aki szerint annak ellenére, hogy Simor András jegybankelnök már nem tesz a kormány gazdaságpolitikáját kritikával illető észrevételeket az EKB felé, és együttműködő, „nincs meg az a bizalom közte és a kormány között, ami ideális lenne.

Varga Mihály