Mentés csomaggal vagy anélkül
Az ibériai állapotok nem csak az ott lakókat aggasztják: a válság szele már Berlinig is eljutott, a német tőzsdeindex lejtmenetbe fordult, most már a német kormány is kezd aggódni, hogy nem ússza meg teljesen az európai válságot. A német bankok spanyolországi kinnlevősége 112 milliárd euró, ennek egy része az ingatlanhitelek miatt behajthatatlan adósságokat maga előtt görgető „gyanús bankok” kezében van. A spanyol sajtó közben korrupciós ügyektől hangos: a legfelsőbb bíróság elnöke, Carlos Dívar hosszú hétvégéket töltött állami pénzeken luxusszállodákban, és ebben semmi kivetnivalót sem talált.
A spanyol kormány egyelőre bizonygatja, hogy nincs szüksége mentőcsomagra. Ha drágán is, de tudja magát finanszírozni a nemzetközi pénzpiacokról. A mentőcsomag olyan stigma lenne, amit a konzervatív kabinet szeretne elkerülni: elvégre tavaly azzal kampányoltak, hogy ha ők hatalomra jutnak, akkor egy csapásra helyreáll a befektetői bizalom az ország iránt. A választók abszolút többséggel jutalmazták őket, de a bizalom egyre fogyatkozik. Az állami kezelésbe vett Bankia ügyében is főként szerencsétlenkedés zajlott, és a kormány kategorikusan elutasítja, hogy megvizsgálja: kik felelősek az immár 23 milliárd euróba kerülő csődért? (Főként azért állnak ellen, mert az ügyben több konzervatív politikus is érintett.) Vannak még csontvázak a szekrényben: a spanyol bankrendszer konszolidálásához szerény becslések szerint is 50-90 milliárd euró kellene.
Rég nem tabu már a mentőcsomag kérdése sem. A konzervatív Néppárt külügyi szóvivője a hét végén arról beszélt, hogy nem lenne „apokalipszis”, ha külső segítséget kellene kérni. A kormány gyorsan elhatárolódott tőle. Az eddigi európai mentőcsomagokkal főként az volt a baj, hogy túl későn jöttek – vélekednek egyre többen, köztük Carlos Sanchez, az El Confidencial című lap főszerkesztő-helyettese. Vagyis mielőbb kéri a spanyol kormány, annál jobb, most még el lehetne kerülni, hogy az ország olyan kivéreztetett állapotba kerüljön, mint Görögország vagy Portugália. Állítólag erre biztatja a német kormány is Madridot, bár Angela Merkel szóvivője szerint nincs ilyen nyomás, lévén ilyen döntést csak egy szuverén kormány hozhat.
A növekvő pánikot jelzi, hogy a spanyol politikusok váratlanul kirajzottak külföldre: a pénzügyminiszter Berlinbe ment tárgyalni Wolfgang Schäubléval, a miniszterelnök-helyettes Washingtonba, az amerikai pénzügyminiszterhez. A tárgyalásoknak kézzelfogható eredménye egyelőre nincs.
Annyit viszont lehet tudni: a spanyol kormány azt szeretné elérni, hogy „mentőcsomag” nélkül mentsék meg őket. Vagyis az európai mentőalapokból közvetlenül, a spanyol állam megkerülésével tőkésítsék fel a spanyol bankokat. Így a kormány megússza a stigmát és a politikai feltételeket, amelyeket az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap támasztana. Az ötletet az El País szerint felkarolta Olli Rehn, az unió pénzügyi biztosa is, ám Berlin egyelőre nem adta áldását rá. A javaslatok közül most épp az európai bankunió terve van terítéken, amely a bankok konszolidációjáért cserébe létrehozna egy európai pénzügyi felügyeletet. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, aki próbál egyensúlyozni a növekedéspárti Francois Hollande és a szigort hirdető Angela Merkel között, gyorsan támogatásáról biztosította a bankunió tervét is.
