A kormány így könnyen megszabadulhatott volna Simor András jegybankelnöktől, s mandátumának jövő márciusi lejárta előtt bevehette volna a Szabadság téri intézményt is. A PSZÁF-elnök Szász Károly és Simor alelnöki pozícióban folytathatták volna a munkát az összevonás után, a föléjük kinevezendő főigazgató irányítása alatt. Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság egyaránt kifogásolta ezt a tételt, mire Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke azt az engedményt tette az év elején, hogy az összevonást a ciklus közben nem hajtják végre, azaz nem fokozzák le és lehetetlenítik el Simort. Ezt később a kormányfő is megerősítette. Brüsszel és Frankfurt azonban nem éri be ilyen ígéretekkel, ezért ragaszkodtak a passzus törléséhez. Ezt tette meg hétfőn az Országgyűlés.

Az összevonás lehetőségét az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti intézkedések tartalmazták, nem a sokat kritizált, új, januártól hatályos jegybanktörvény. Az ehhez benyújtott módosítócsomag végszavazását tegnap levették a napirendről. A halasztást Varga Mihály kezdeményezte. A tegnap miniszteri esküjét letevő új IMF-főtárgyaló kérése megértésre talált Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőnél s a kormánypárti képviselőcsoportnál. Varga azzal győzte meg a frakciót, hogy az eddigi módosításokkal nem zártak le minden vitát, ezért idő kell a tisztázó megbeszélésekhez. Arra a kérdésre, mikor kezdődhetnek az IMF/EU-tárgyalások, Varga úgy válaszolt, hogy az alapvetően nem a magyar kormányon múlik, mert az EU és az IMF is egyeztet egymással. Forrásaink szerint a két szervezet csupán arra vár, elszánja-e végre magát a kormány arra, hogy végrehajtsa az írásban már lefektetett módosításokat, amelyeket az Európai Központi Bank fogalmazott meg a jegybanki függetlenség védelmében.

A jegybankelnök fizetése, illetve ő és a monetáristanács-tagok esküje ügyében várhatóan az Európai Bíróság mondhatja ki a végső szót, az viszont kardinális kérdés, hogy a tanács tagjait a ciklus közben ne növeljék, és egy harmadik alelnökkel se „tehermentesítsék” Simort. Ezzel és a hatáskörök átrendezésével a monetáris tanács által kijelölt személyek kezébe menne át a devizatartalék kezelése, de a tanács kontrollálná az általa meghatározott stratégia végrehajtását, az operatív működést, mi több, saját maga ellenőrzését se bízná másra. Ez az EKB és az IMF szerint elfogadhatatlan, mert a kormánypárti delegáltakkal felborítanák az erőviszonyokat a monetáris tanácsban, ez pedig a devizatartalék feletti rendelkezés jogát is érintené.

Varga szerint az ötoldalú szakértői tárgyalásokon kell ezekre a kérdésekre választ találni. Az EKB, az MNB, az EU, az IMF és a kormány képviselői tehát újra asztalhoz ülnek, noha érdemben már nincs mit megtárgyalniuk. A kormány az EU minimális elvárásait a most jegelt módosítások majdani elfogadásával teljesíti, az EKB – és az IMF – által kért függetlenségi garanciákat pedig csütörtökön feketén-fehéren megfogalmazták Frankfurtban. A Matolcsy György által jegyzett eddigi módosításokat tehát július közepéig biztosan elfogadják, de az IMF-fel csak akkor tud Varga leülni tárgyalni, ha a függőben maradt vitapontokat is korrigálja a parlament.

Az Origo értesülései szerint Varga és Matolcsy között nem volt összhang a hétfői halasztást illetően. Az IMF iránti szimpátiával nem vádolható Matolcsy az eredeti szavazási menetrendhez ragaszkodott, de Varga érvei felülkerekedtek.