Elmélyülhet a gazdasági válság
Az amerikai S & P 500 index például 19 százalékkal a tavalyi szintje alá került. A befektetők a biztonságos menedéket keresik, s történelmi mélypontokra szorították le az amerikai, a japán és a német állampapírhozamokat.
Hétfőn előbb folytatódott a zuhanás, az ázsiai piacok borús hangulata átragadt Európára, ám később már valamivel kiegyensúlyozottabb kereskedés folyt, ahogy a befektetők igyekeztek megemészteni a pénteki és a hétvégi eseményeket, nyilatkozatokat – a kínai gazdaság lassulásától az amerikai foglalkoztatási adatok üzenetén át az európai bankunióról szóló és talán mind bátorítóbb hírekig – a spanyol bankmentés finanszírozási vitája, a görög választások előtti bizonytalanság és Ciprus várható segélykérésének árnyékában.
Az idegesség azonban jól érzékelteti, hogy a piacok a világgazdaság növekedésének fékeződésére számítanak, s ennek oka jórészt az eurózónában keresendő. A befektetők véleménye nagyon megoszlik arról, vajon a június végi uniós csúcsértekezleten, s az azt megelőző német–francia–olasz–spanyol minicsúcson sikerül-e megállapodásra jutni az egymással szorosan összefüggő európai bank- és államadósság-válság kezelését illetően.
Ez a bizonytalanság magyarázza, miért menekülnek a feltörekvő országok az eurótól. Jegybankjaik, amelyek korábban tartalékaikban negyvenszázalékos helyet szántak az európai közös pénznek, most a huszonöt százalékos részarányt is mérséklik, minek nyomán csupán májusban hét százalékot veszített értékéből az euró a dollárral szemben. Annak ellenére, hogy az amerikai gazdaság lendülete is mintha megtörni látszana.
A pénteki foglalkoztatási adat, amely szerint májusban mindössze 69 ezer munkahely keletkezett szemben a januári 275 ezerrel, s a munkanélküliségi ráta 8,2 százalékra emelkedett, nagy riadalmat okozott. Barack Obama elnök azt mondta, hogy az amerikai gazdaság az eurózóna problémái által keltett ellenszélben halad. Aggasztóbb, s ez okozta a másik befektetői riadalmat, hogy Kínában is a növekedés lassulására utalnak az adatok, a hivatalos cél is inkább már csak 7,5 százalék.
A kérdés inkább az, hogy hirtelen fékez-e Kína, vagy finoman. Ezért írja Soros György, hogy az eurózónának három hónapja van, hogy érdemi lépések mellett elkötelezze magát, hiszen ha Kína lassít és befelé fordul, importigénye is csökkenhet. Ez viszont visszavetheti a kínai export miatt még jól menő és az európai megoldásban kulcstényezőnek számító Németországot.
Az eurózónában azonban nemcsak a közös valuta gyengülésének folyamata utal belső bajokra – önmagában a leértékelődés még jól is jöhetne a tagországoknak –, hanem az, hogy a feldolgozóipari indexek tíz hónapja hanyatlást jeleznek, s a munkanélküliség rekordmagasságba, 11 százalékra emelkedett. A feltörekvő piaci jegybankok euróeladásai mellett Görögországból és Spanyolországból is nagyobb megtakarítások távoznak, jórészt német állampapírba.
A Nemzetközi Elszámolások Bankjának (BIS) hétfői kimutatása szerint globálisan 799 milliárd dollárral lanyhultak a banki külföldi kihelyezések az első negyedévben, ez a Lehman Brothers bukása óta nem látott mértékű zsugorodás, aminek fő kárvallottjai az eurózóna dél-európai tagjai és Írország. Spanyolországból százmilliárd euró távozott, a banki külföldi hitelek megcsappanása pedig 81 milliárd dollárt tett ki.
E folyamat tovább szűkíti a hitelezési tevékenységet, s nyilván intő jel a rendkívül rossz külföldi megítélésű magyar gazdaságpolitika számára is. A romló világgazdasági hangulatban most az amerikai jegybankra irányul a figyelem, vajon június 19–20-i ülésén élénkítő intézkedéseket jelent-e be. De már e héten szerdán tanácskozik az Európai Központi Bank is, s a kérdés ugyanaz, vajon milyen eszközt vessen be: a kamatcsökkentést, az államkötvény-vásárlást, a hosszú vagy rövidebb távú banki hitelezés valamilyen formáját?
Nyilván meg kéne várni a 17-i görög választások eredményét, az eurózóna-beli tagság kérdésének tisztázását. Az EKB viszont hangosan támogatja a bankunió ötletét. S most már a francia és a bankjai feltőkésítési kényszere miatt nagyon nehéz helyzetbe került spanyol kormány nyomására Berlin is mintha rugalmasabb álláspontot képviselne.
