Az Európai Bizottság még januárban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben többek között a jegybank függetlenségének csorbítása miatt. Hosszú heteken keresztül egyeztetett Brüsszellel a magyar kormány, aminek eredményeképp (Budapest végül csak a jegybankelnök esküje és fizetése kérdésében nem engedett) a bizottság leállította az eljárást, feltéve, hogy a parlament megszavazza az uniós jog alapján kért bizottsági módosításokat. A bizottságnál azt mondják, nincs határidő arra, hogy mennyi időn belül kell megszavazni a módosításokat ahhoz, hogy hivatalosan is leálljon az eljárás.

– A labda a magyar hatóságok térfelén van – fogalmazott Olivier Bailly bizottsági szóvivő.

A jegybank függetlenségének szavatolása a hiteltárgyalások megkezdésének is feltétele. Hónapok óta tudható, hogy a bizottság uniós jogra alapozott kifogásain túlmenően az EKB-nak és az IMF-nek további aggályai vannak, nevezetesen a monetáris tanács feladatkörének és létszámának növelése, illetve a harmadik alelnök miatt. Korábban ezt a bizottság is jelezte: Marco Buti, az Olli Rehn pénzügyi biztos alá tartozó főigazgatóság vezetője levélben emelte ki a magyar hatóságoknak, hogy ezeket a pontokat is rendezni kell. Akkor a magyar kormány úgy válaszolt, hogy a jelenlegi jegybankelnök mandátumának lejártáig nem alkalmazzák az új szabályokat – de ez nyilvánvalóan egyik intézménynek sem volt elfogadható.

Ezeket a pontokat az IMF is szeretné még a hiteltárgyalások megkezdése előtt kezelni. A bizottságnál azt is mondják, a logikus döntés – az EKB javaslatának megfelelően –, egyetlen módosításban rendezzék az összes vitás kérdést. Brüsszelben utalnak arra, hogy továbbra sem tudják eldönteni, a magyar kormánynak mennyire fontos valójában a tárgyalások megkezdése, hiszen a budapesti nyilatkozatok ellentmondásosnak tűnnek a belga fővárosból nézve.

Úgy tudjuk, az EKB és az IMF is jelezte a bizottságnak, talán túl hamar engedték el a magyar kormány kezét a kérdésben. Ugyanakkor a bizottságnak nem volt eszköze a monetáris tanács, illetve az alelnökök létszámának kérdésében eljárást indítani. A bizottság azért is „szállt ki”, mert nyilvánvaló: még ha ők zöld jelzést adtak is a hiteltárgyalásoknak, az EKB és az IMF nélkül azok nem indulnak meg. Május 22-én a magyar kormány, a jegybank, a bizottság, az IMF és az EKB részvételével ötoldalú megbeszélésen egyeztettek a kérdésről. Ezek az egyeztetések – ha nem is ötoldalú keretben, de – azóta is folyamatosak. Az EKB múlt héten ismertetett álláspontjának szempontjából a módosítások elhalasztása tulajdonképpen pozitív fejlemény.