Az EKB a honlapján közzétett véleményében üdvözli, hogy a kormány letett a PSZÁF és az MNB összevonásáról, s arról, hogy a monetáris tanács ülésének napirendjét előre meg kelljen küldeni a kormánynak, s a kabinet képviselője részt vehessen a tanácskozáson. Azt is kedvezően értékelik, hogy a monetáris tanács nem szűnik meg automatikusan az euró bevezetésével, s hogy a jegybanki vezetők felmentését is az uniós normákhoz igazítják. Ezeknek a korábban is kifogásolt tételeknek a korrigálása azonban nem elegendőek a jegybanki függetlenség helyreállításához – szögezik le. Az EKB már korábbi állásfoglalásaiban is bírálta a jegybanktörvény gyakori, ötletszerű és előzetes egyeztetés nélküli módosítását, mivel ez az MNB alapműködését bizonytalaníthatja el. Ilyen előzmények után azt hangsúlyozza, hogy a monetáris tanács új tagokkal való kibővítése és egy harmadik alelnök kinevezése – amiről a kormány nem tett le – továbbra is aggodalomra ad okot. Különösen azért, mert e lépések az MNB-vel való konzultáció nélkül, annak kifejezett ellenkezése mellett is megtehetőek – hangsúlyozza az EKB.

A hatáskörök átrendezése is aggályos a frankfurti pénzintézet szerint. Aggályokat kelt szerintük, hogy a monetáris tanácsnak egyaránt mandátuma van a monetáris politika végrehajtására, az MNB napi ügyvitelére, továbbá saját tevékenységének ellenőrzésére.

Az EKB ismét kritikával illette az MNB döntéshozó testületei tagjai javadalmazásának változtatását, a havi kétmillió forintos bérplafonnak az MNB-vel való előzetes konzultáció nélküli és álláspontját figyelmen kívül hagyva történt bevezetését. Ez a folyamat felér az MNB döntéshozó testületeinek tagjaira a történő kormányzati nyomásgyakorlással –jegyzik meg.

Az EKB-nek nem tetszik a hatásköri és helyettesítési gyakorlatának átrendezése, ami kimondva-kimondatlan lehetőséget teremt Simor András jegybankelnök háttérbe szorítására. Továbbra is eltérőek az álláspontok a jegybanki vezetők eskütételéről, de az EKB-nál „az euró egységes írásmódját” is megkövetelik.

Tárgyalás? Valamikor a nyáron

– Nincs messze a kormány várakozásától az a piaci vélemény, amely szerint 2-3 évre szóló, 15 milliárd eurós IMF-hitelről születhet megállapodás – mondta az MR1-Kossuth Rádió műsorának tegnap Varga Mihály. Az IMF-tárgyalásokat vezető miniszter szerint nehéz megmondani, milyen ütemben haladhatnak a tárgyalások: azok a nyár folyamán kezdődhetnek el. Varga szerint a hitelnyújtók meg fogják várni az Ecofin június 22-i ülését, ahol a kohéziós pénzek felfüggesztéséről születik döntés, és csak utána ülnek tárgyalóasztalhoz.

Ez nem függetlenség!

Az EKB fenntartja azt az álláspontját, hogy az MNB-törvény hatályos rendelkezései – a módosított törvénytervezetben szereplő, jó irányban tett elmozdulás ellenére – nem kellően előrevivőek a központi bank függetlenségének helyreállításához – szerepel a dokumentumban. A szövegezés arra utal, hogy a bank szerint jelenleg nem biztosított az MNB függetlensége.