Garázsvásárt tartani egy költözés vagy lakásfelújítás előtt a legjobb, amikor valóban az ingatlan kiürítése a cél, nem mellesleg a szállítási díj megspórolása – arról már a vevő dolga gondoskodni. A helyi vásárlóközönség meg örül, hogy bútorért, konyhai berendezésekért, lámpáért, karnisért és még sok minden másért csak a szomszédba kell mennie.

Magyarországon is egyre népszerűbbek a garázsvásárok. Mindenki jól jár

A garázsvásárokról túlzás nélkül lehet állítani, hogy egyre népszerűbbek. Az interneten már saját oldalon hirdethetik magukat a szervezők, bár a kínálatot böngészve gyorsan kiderül, hogy a rendezvények többsége nem garázsban van, és a kínálat zömét nem a lakberendezési tárgyak, hanem a kiegészítő apróságok, könyvek, és még inkább a használt ruhák és játékok alkotják.

Gábor és felesége, Anita nemrég igazi garázsvásáron szabadultak meg fölösleges holmijaik egy részétől. A házaspár esete nem egyedülálló: devizahitelből vásárolt, szentendrei házukat kénytelenek voltak eladni és egy kisebb budapesti lakásba költözni. A költözés jó és kényszerű apropót adott ahhoz, hogy pénzzé tegyék azokat a bútorokat, könyveket és egyéb ingóságokat, amelyeket nem tudtak magukkal vinni kisebb alapterületű, új, társasházi otthonukba.

– Összességében elégedett vagyok – mondja Gábor –, noha nem sikerült mindenen túladni. Az apróságokat 200–1000 forint között kínáltuk, a bútorokat 1-2 ezer forintért adtuk, a legdrágább holmi három szekrény volt, azokért 20 ezret kértünk és kaptunk. Mindenki jól járt, a vevők igazi kincsekre bukkantak, mi pedig megszabadultunk azoktól az ingóságoktól, amiknek egyelőre nincs helyük az új lakásunkban.

A speciális lomtalanítást Gáborék egy helyi lomizós családdal fejezik be, akikkel megállapodnak egy csomagárban, aminek fejében a vevők mindent elvisznek, még azt is, amivel nem tudnak mit kezdeni. A ház kiürítése így lesz teljes, méghozzá úgy, hogy a tulajdonosoknak egyetlen fillérjébe sem kerül, és túl sok idejükbe sem, mert egyetlen délelőtt eladtak annyi holmit, amennyit az aukciós oldalakon vagy a hirdetőújságokban többhetes egyeztetés, méregetés, csomagolás, postázás vagy fuvarszervezés árán sem biztos.

A garázsvásár név alatt terjedő programok között padlásvásárt is találni, sőt lépcsőházba szervezett kis piacot is. A lényeg – figyelmeztetnek a profi szervezők –, hogy saját területen legyen az esemény, különben engedélyköteles. Az újlipótvárosi 2 Kockacukor kávézó üzemeltetői, Bencze Tamás és Szegő Eszter a Kárpát utcai lakótelep tövében már kétszer, nagy sikerrel megszervezett garázsvásárához a kávézóhoz tartozó négyméteres területet kínálta fel az árusoknak. Sőt a terület nemrég a hétvégén zárva tartó szomszéd üzlet által felajánlott területtel bővült, a jövő szombati garázsvásáruk így még tovább tud terjeszkedni.

– Minket is meglepett, hogy milyen nagy igény van az efféle vásárokra, ahol a többségében meglepően szép, alig használt holmikhoz néhány száz forintért hozzá lehet jutni – meséli Eszter.

A lakótelep – bár garázs alig akad a környéken – remek terep, hiszen a lakásokhoz nincs vagy alig jár tárolókapacitás, a fölösleges ingóságokat a tulajdonosok nem tudják tárolni, miközben évente csak egyszer van díjmentes lomtalanítás. Nem véletlen, hogy a garázsvásárokra meghirdetett árushelyek néhány óra alatt betelnek, és nemcsak Újlipótvárosban, hanem például a XV. kerületben is, ahol a holnapi garázsvásáron is telt házra, vagyis udvarra számítanak a szervezők.