A tagok Németh Lászlóné, a nemzeti fejlesztési, illetve Matolcsy György, a nemzetgazdasági tárca vezetője. A bizottság feladatkörét a közlemény nem részletezi, viszont erőteljesen érvel a beruházás mellett. A mostani döntés helyett a kabinet akár egy igent is mondhatott volna a bővítésre. Hogy nem így lett, annak hátterében valószínűleg a várható költségek és az azzal kapcsolatos tisztázandó pontok állnak. Eddig szakértők ezertől háromezermilliárd forintig becsülték a szükséges pénzösszeget, aminek forrását az Orbán-kormány eddig nem tisztázta. A határozat a végleges döntés alapos előkészítésére utal, mindazonáltal a kabinet időt is nyer általa.

A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú, ellátásbiztonsági okokból alapvetően szükséges beruházásnak tekinti a Paksi Atomerőmű bővítését – szögezi le a közlemény. A két új blokkot 2020 és 2030 között kellene üzembe léptetni annak érdekében, hogy hatékonyan hozzájárulhassanak a nemzetgazdaság fenntartható fejlődéséhez. Így további évtizedekre „fenntarthatóvá válik” a magyarországi nukleáris áramtermelés. A részletes rendszervizsgálatok alapján 2-3 ezer megawatt (MW) lenne beépíthető és kihasználható. Számításaik alapján csak így válna biztosíthatóvá a lehető legalacsonyabb, egyszersmind a világpiaci ármozgásoktól kevéssé függő áramár. Mivel az atomerőmű nem bocsát ki szén-dioxidot, a klímavédelmi követelmények miatt is szükséges.

Az állami tulajdonú MVM Paksi Atomerőmű jelenleg kétezer MW kapacitású, és a hazai villamosenergia-fogyasztás mintegy 40 százalékát adja. Ugyanakkor arra, hogy a bővítés körülbelül mennyibe kerülhet, azt ki és milyen forrásból állná, ez eset leg terhelheti-e a költségvetést, a kormány továbbra sem tér ki. A bővítést először bejelentő Gyurcsány-kormány – a tulajdonos MVM Magyar Villamos Művek (MVM) tanulmányaira hivatkozva – még úgy érvelt, hogy az MVM a beruházást saját forrásaiból, állami hozzájárulás nélkül valósítja meg. Az Orbán-kabinet, fenntartva a bővítési szándékot, tavaly év elején szaktárcája útján ez év első felére már a létesítési pályázatot is beígérte. A fukusimai atombaleset hivatalosan semmiféle fennakadást nem okozott, bár ismereteink szerint már inkább év végi dátummal számolnak.

A költségekről és azok forrásáról ugyanakkor továbbra sem tudni semmit. AzMVM korábban mintegy ezermilliárd forinttal számolt, a hivatalos energiastratégia háttértanulmánya közel kétezermilliárdra tette kétezer MW költségét, a környezetvédők becslése pedig háromezermilliárd. Ismereteink szerint a kabinet köreiben nem tettek le külső tulajdonosok bevonásának lehetőségéről sem, a többségi állami irányítás fenntartása mellett. A beruházás legnagyobb gátja a gazdasági válság, ami a hitelfelvételi lehetőségekre, a várható keresletre és a költségvetésre is kedvezőtlenül hat. Az üzembe helyezés így akár 2025-ig is elhúzódhat.

1–3

SZAKÉRTŐK SZERINT a Paksi Atomerőmű bővítése egy–háromezermilliárd forintba is belekerülhet. A kormány egyelőre nem tisztázta, hogy honnan teremtené elő ezt az összeget.