Utóbbi ugyanis egy év alatt 52 ezer fővel javult, míg előbbi 15 ezerrel romlott. Február–április során 3 millió 811 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ugyanekkor 496 ezren voltak munka nélkül, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.

A Továbbra is töretlenül emelkedik hazánkban a foglalkoztatottság című közlemény szerint „az a tény, hogy csaknem két éve kedvezőtlen külpiaci környezetben folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, tendenciának tekinthető”. A tendenciát az elemzők is látják, ám ők az emelkedés okát is beazonosítják. E szerint a foglalkoztatási adatokat alapvetően a közfoglalkoztatás felfutása dinamizálja, s szó sincs arról, hogy a vállalkozások ezerszámra hoznák létre az új munkahelyeket.

Ezzel ért egyet Horváth István, a K & H Alapkezelő befektetési igazgatója is, aki szerint a foglalkoztatásról szóló pozitív adat nem változtat az összképen: a gazdaság egyik szektorában sem várható számottevő növekedés, a nagy autóipari beruházások generálta bővülés pozitív hatását kioltják a folyamatos leépítések, a kormányzati szektorban pedig továbbra is létszámstop van. Hozzátette, ha nem javul jelentősen a foglalkoztatottság, akkor tartósan fennmarad a gyenge hazai belső fogyasztás, tovább erősítve ezáltal a gazdasági visszaesés esélyét, ami a hazai befektetések kockázatainak növekedését és alulteljesítését eredményezheti.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt emelte ki a statisztikából, hogy az aktívak száma egy év alatt 67 ezerrel bővült, alapvetően a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata miatt. Szerinte a szezonális hatásoknak tulajdoníthatóan a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorúbb feltételek miatt ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség. Nyáron 10,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot – véli.