Az elemzői várakozásoknak megfelelően ezúttal sem nyúlt a 7 százalékon álló alapkamathoz a jegybank monetáris tanácsa. A kamatdöntő ülésen a tartás mellett egy 25 bázispontos csökkentési javaslat is szerepelt, de az előbbi álláspont túlnyomó többséget kapott a szavazáskor – jelentette be sajtótájékoztatóján Simor András jegybankelnök. Legutóbb december végén változtattak a kamatszinten, akkor egy 50 bázispontos emelést hajtott végre az MNB, amely uniós csúcsra repítette a rátát. A kamattartásról szóló döntésnél jóval izgalmasabb volt mindaz, ami azt követően, az MNB sajtótájékoztatóján elhangzott. Simort az IMF-tárgyalásokról, illetve a jegybanktörvény módosításáról faggatták az újságírók – e két téma nem véletlenül keltett érdeklődést, utóbbi ugyanis előfeltétele az előbbinek.

Az MNB elnök beárazta a halasztás eddigi árát

Simor András válaszaiból azt lehetett kihallani, hogy – legalábbis a jegybank álláspontja szerint – a hiteltárgyalások elkezdéséhez korántsem lesz elegendő a törvényjavaslat elfogadása abban a formában, ahogy most a parlament előtt szerepel. Az elnök jelezte, hogy az EKB világossá tette álláspontját a jegybanktörvény ügyében, márpedig azokra a kifogásokra nem adott teljesen kielégítő válaszokat a magyar kormány (itt elsősorban a harmadik alelnök kinevezésére, a monetáris tanács bővítésére és a hatáskörök átrendezésére kell gondolni). Utalt továbbá arra, hogy az EKB és az IMF véleményét nem hagyhatja figyelmen kívül a kormány: mint hitelnyújtók, garanciákat kérhetnek a hitel megtérüléséhez. Naivitás azt hinni, hogy a tárgyalások megkezdése egyben azok gyors lezárásával párosul – tette hozzá.

Ez gyökeresen más vélemény ahhoz képest, amit a kormányzati kommunikáció sugallt az elmúlt napokban, jelesül hogy amint megtörténik a végszavazás június 4-én, azaz jövő hétfőn, máris megindulhatnak a hiteltárgyalások, az IMF zöld utat enged majd, s viszonylag gyorsan pontot lehet tenni a szerződés végére.

Az elnök ugyanakkor nem merült el annak taglalásában, hogy a kormány kész-e újabb módosításokat végrehajtani. Erre a kérdésre reagált viszont egy másik eseményen Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint elképzelhető, hogy újabb változtatásokon esik át a törvény, akár még a mostani tárgyalási szakaszban is. Megszólalt Matolcsy György, a nemzetgazdasági tárca vezetője is: szerinte az EKB által kifogásolt pontokból azokat terjesztették az Országgyűlés elé, amelyeket az EU joganyaga alapján az unió bizottsága megalapozottnak tartott. A parlament fogyasztóvédelmi bizottsága tegnapi ülésén megjegyezte: „ha mi azonnal minden pontot elfogadunk, azzal nemcsak a nemzeti érdek feladásának ösvényére tértünk volna vissza, hanem nagyon rossz példát is adtunk volna az EU többi tagállama számára” – számolt be az MTI. Simor és Rogán véleményére koncentrálva kicsi a valószínűsége annak, hogy június elején elinduljanak a hiteltárgyalások. Azért sem várható az események felgyorsulása, mert a jegybanktörvény körüli véleménykülönbségek tisztázására létrehozott ötoldalú testület (melyben az EKB, az IMF, az EB, az MNB és a magyar kormány vesz részt) munkája egy ideje nem halad előre: Simor tudomása szerint nem is üléseznek a jövő hétfői szavazás előtt.

Az MNB elnöke arról is beszélt, hogy a külső körülmények továbbra sem biztatóak, az ország kockázati megítélése nem változott az utóbbi hónapban, ebben az európai adósságválság mellett az EU/IMF-hiteltárgyalásokat övező bizonytalanság is közrejátszott. Szerinte a megállapodásra mindenképpen szükség van. Simor András számokkal támasztotta alá, mennyire fontos az ország számára az IMF-védőernyő. A megállapodás negyedéves csúszása – a magyar állampapírok magasabb hozamából fakadóan – 75-100 milliárd forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy az egyeztetések megkezdéséről folytatott tárgyalások elhúzódása eddig 150-200 milliárddal növelhette a később visszafizetendő adósságot.

A költségoldal tehát ismert, az viszont nem becsülhető meg, hogy mekkora haszonnal jár, ha a tárgyalásokon esetleg kedvezőbb feltételeket tud elérni a kormány. Az ország finanszírozása nincs veszélyben, kellő deviza- és forinttartalékkal rendelkezünk, az igazi kérdés inkább az, hogy milyen áron újítjuk meg az adósságunkat – tette hozzá Simor. Matolcsy olvasatában viszont arról van szó – derült ki bizottsági meghallgatásán –, hogy Magyarország a nemzeti érdeket óvó tárgyalási folyamatot követ az IMF-fel és az EU-val. Kifejtette, egy nemzeti érdekeket feladó, gyors tárgyalás ahhoz vezetne, hogy a magyar kormányt, a gazdaságpolitikát gyámság alá helyeznék. Munkatársunk kérdésére az MNB elnöke kitért a múlt pénteki találkozójára a kormányfővel és a nemzetgazdasági miniszterrel. Elmondta, hogy azon nem volt téma a jegybanktörvény, mint ahogy a gazdaságélénkítés lehetősége sem. – A szerdai EU-csúcs, a globális gazdasági folyamatok és azok magyarországi vonatkozásai voltak terítéken – közölte Simor András.