– Magyarországon ma többségben vannak azok a civilszervezetek, alapítványok, amelyek adományokra, pályázatokra támaszkodva próbálják feloldani egy szűkebb környezetben a foglalkoztatás, munkahelyteremtés feszültségeit. A szociális vállalkozás ezzel szemben olyan társas vállalkozás, amely önjáró módon, innovatív üzleti ötletekre alapozva a piacon keresi meg az érvényesülés lehetőségét – mondja dr. Kelen András, az ÁVF tanszékvezető professzora. Ezek a nem cégszerűen, hanem önigazgatóan működtetett társadalmi vállalkozások saját erejükre támaszkodva biztosítják tagjaiknak nemcsak a megélhetést, hanem többnyire olyan üzleti sikereket is fel tudnak mutatni, amelyek lehetővé teszik a folyamatos fejlesztést. S ez egyben már annyit jelent, hogy mind szélesebb kört be tudnak vonni munkájukba, s így jelentős hatással vannak immár egy tágabb közösség életére is.

Innovatív ötletek

A sokféle formában működő mini- vagy kisvállalkozások elismerése nem magyar találmány, hogy csak egyet említsünk: minden évben Bécsben, az osztrák rádió székházában adják át az úgynevezett Sozial Marie díjat. Bécsi dialektusban a marie suskát jelent, vagyis olyan pénzt, amelyet ezek az újszerű, önigazgató társulások keresnek meg. A bécsi elismerésre évek óta a magyar, a szlovák és cseh vállalkozások is benevezhetnek, ami annyit jelent, hogy nemzetközi szintéren is bizonyítani tudják életképességüket.

– A szociális vállalkozás nem azonos a nonprofit szektorral, mert itt a társas vállalkozások tulajdonformára tekintet nélkül nagyon is törekednek arra, hogy profitábilisak legyenek, hiszen minél több eredményt tudnak felmutatni, annál szélesebb körnek képesek megélhetést, munkát biztosítani – magyarázza Kelen András.

Közmunka másképp?

A tanszékvezető ezzel szemben kifejezetten antiszociális gazdaságnak nevezi a közmunkát, nemcsak mert akadályozza a közösséggé szervezés folyamatát, hanem mert teljesen kimarad belőle a piaci boldogulás esélye is. – Nem az a baj – hangsúlyozza a professzor –, hogy az állam rendel meg bizonyos munkákat, hanem hogy az ad hoc módon verbuvált embereket teljesen magukra hagyják, nincs, aki vezesse a közösséget, az értékesítéssel integrálja a gazdasági tevékenységet, és teljesítményre ösztönözze e kényszer-munkavállalókat.

Ha új foglalkoztatási szövetkezetként először a közösségépítéssel kezdenének, és csak aztán kapnának önkormányzati megbízást, akkor nemcsak a teljesítmény lenne más, hanem kialakulhatna egy alulról szerveződő, valamiben talán kreatív csapat, amely a megélhetés másfajta lehetőségét is megkereshetné a maga számára. A szociális gazdaság a közösségépítésre, adott célokra létrehozott szövetkezésre alapul, amely képessé válhat piaci körülmények között is boldogulni. Ezzel elindulhat az a folyamat, amelyben már nem a kényszerelemekkel átszőtt közmunka jelenti a segélyezés egyetlen alternatíváját. Ha ez az elgondolás érvényesülne, akkor létrejöhetnek nagyobb számban azok a szociális vállalkozások, amelyekkel egy idő után csökkenthetők az állam terhei is.

Három nyertes

Az idei Pro Bono díjat három vállalkozás nyerte el. A borsodi térségben, Tardon Váczi Borbála az egyik alapítója a matyódizájnra épített vállalkozásnak. A neten kezdték értékesíteni azokat a ruhákat, pólókat, amelyeket a hagyományos matyó hímzéssel díszítenek. Budapesten a belvárosi kerületekben is árusítják ma már produktumaikat, amelyek rövid idő alatt divatosak lettek a fővárosban. Annyi a megrendelésük, hogy az asszonyok, akik a válság sújtotta térségben aligha tudtak volna munkához jutni, most már alig győznek eleget tenni a rendeléseknek. A hírek szerint párizsi divatcégek is felfigyeltek egyedi készítményeikre, és esély van arra, hogy külföldi megbízásokat is kapnak. A Két-kerÉtkem karrierjét Sinkó Bori indította el, akinek főztjét barátok, ismerősök kezdték népszerűsíteni. A Két-kerÉtkem menüit ma már profi konyhában főzik, és környezetbarát dobozokban, kerékpáros fiatalok szállítják el az egyre növekvő számú közönséghez. A Józsefvárosban, az Orczy-kertben Ezüst Delfin néven működik az a sportegyesület, amely hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekeknek szervez sportolási lehetőséget. A 8–10 éves gyerekek, akik bekerülnek a focicsapatba, nem dohányoznak és átlagon felüli tanulmányi eredményeket érnek el. Az Orczy-foci a főváros egyik legveszélyeztetettebb kerületében a szociális problémák újszerű megoldását fedezte fel – a Közszolgálati Egyetem campusa kialakítása miatt azonban sajnos más hely után kell nézniük.