Csányi szemben a Királykobrával
A Csányi Sándorhoz köthető Bonafarm-csoport lett a befutó azon a Nansanga farm bloc nevű privatizációs tenderen, melyet Zambiában írtak ki több hatalmas mezőgazdasági terület hasznosítására. Ugyanakkor nem világos, hogy pontosan mit is nyert a OTP-vezér agrárportfólióját tömörítő társaság, mivel a zambiai hírportálok csak arról számoltak be, hogy a magyar vállalat győzött a pályázaton. Ám, ahogy arról a Figyelő korábban beszámolt, a tendert egy 9350 hektáros és három kapcsolódó farm, egy 1600, egy 2700 és egy 4000 hektáros terület megművelésére írták ki, de a tudósításokból nem derül ki, hogy ezeket mind a Bonafarm nyerte volna el. A társaság sikerét megerősítették lapunknak a Bonafarmnál is, ám további részleteket nem kívántak elárulni, mert mint megjegyezték: a pályázat részeként titoktartást vállaltak.
A tender lezárásával azonban még korántsem ért véget a történet. A pályázaton ugyanis nemcsak a terület megművelésére kellett ajánlatot tenni, hanem a farmok infrastruktúrájának fejlesztése is elvárás volt, ezek alapján pedig könnyen sejthető, hogy erős állami érdek áll az eljárás sikeres lefolytatása mögött. A tender kiírása, az eredményhirdetés és a tényleges munka megkezdése között azonban választások voltak az afrikai országban, és tavaly ősszel nem a korábbi, az eljárást megkezdő kormányerő, az 1991 óta hatalmon lévő Mozgalom a Többpárti Demokráciáért (Movement for Multi-Party Democracy – MMD) lett a befutó. A zambiai választásokon a szavazatok 46 százalékát Michael Chilufya Sata, a Hazafias Front (PF) jelöltje szerezte meg, akit az országban csak „Királykobraként” emlegetnek. A névre helyi elemzők szerint azért szolgált rá, mert politikai ellenfeleire keményen csap le, de hasonló vehemenciával támadja a külföldi beruházókat is. Az utóbbi időben elsősorban azokat a kínai és brazil cégeket ostorozza, melyek az elmúlt években Zambiában igyekeztek megvetni a lábuk, ezek a vállalatok főleg az ország rézbányászata iránt érdeklődnek. A jelenlegi elnök azonban nem nézte jó szemmel a külföldi beruházók térnyerését, és kampányában ennek több esetben is hangot adott. Ennek ihatja most meg a levét a Bonafarm, amely, úgy tudjuk, a pályázat megnyerése után fel kívánta venni a kapcsolatot az új kormányzattal, ám ez eddig nem sikerült, így egyelőre várnak.
A Bonafarm pozícióját erősítheti ugyanakkor, hogy Michael Chilufya Sata a turizmus, az építőipar, és persze a bányászat fejlesztése mellett azt szeretné, ha az ország az eddigieknél nagyobb arányban támaszkodna a mezőgazdaságra is. Ráadásul az utóbbi hónapokban az elnök már jóval ritkábban intézett kirohanást a külföldi társaságokkal szemben. A híradások szerint a váltás két okra vezethető vissza: az egyik, hogy míg ellenzéki oldalról könnyen „eljárt” Michael Chilufya Sata szája, addig elnökként már jóval megfontoltabban nyilatkozik a befektetőkről, a másik a tanácsadói.
Úgy tartják, az elnök józan gondolkodású és tisztában van vezetői hiányosságaival, ezért meglehetősen erős és képzett tanácsadói kört épített ki maga köré. Tanácsadói pedig felhívták a figyelmét arra, hogy az országba tőkét hozó vállalkozások nélkül roppant nehéz lesz Zambia gazdasági növekedését fenntartani, esetleg gyorsítani. Ez lenne ugyanis egyik záloga annak a szándéknak, hogy a lakosság drámai szegénységben elő rétegét csökkentsék. (Ez most egyes jelentések szerint a népesség több mint 60 százalékáról mondható el.) A Bonafarm helyzete azonban azt mutatja, hogy a szemléletváltás egyelőre csak a kormányzati kommunikációban jelent meg.
