Az oktatás társadalmi befektetés
Nem mindegy, hogy kellő súllyal szerepelnek-e a gazdasági ismeretek az új Nemzeti alaptantervben (NAT). A témában a Magyar Adományozói Fórum égisze alatt rendhagyó kerekasztal-beszélgetésre került sor a Családi Kasszasikerek program szakmai támogatásával. A találkozón a nagy pénzintézetek mellett állami és civilszervezetek szakértői vettek részt. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy erős gazdaságot csak biztos gazdasági és pénzügyi ismeretekkel felvértezett állampolgárokra lehet építeni. A résztvevők elemezték a társadalmi vitára bocsátott NAT-ot, majd a helyszínen közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, mely szerint a témának a tervezettnél jóval jelentősebb helyet kellene kapnia. A pénzintézetek felajánlották gazdasági és pénzügyi tananyagaikat a NAT szerkesztői számára.
Áttörésre várva
A Nemzeti alaptantervre épülő részletes kerettantervek a hetekben készülnek el. – Hasznosnak tartanánk, ha az első tervezetekben látott jelképes óraszámnál (12 évfolyamon körülbelül mindösszesen 32 óra) komolyabb súllyal kerülnének be a gazdasági ismeretek a tananyagba. Minél többet tanulnak ugyanis a gazdaságról és a pénzügyekről a fiatalok az iskolában, annál tudatosabban gondoskodnak saját magukról, családjukról, szűkebb és tágabb közösségeikről. Felelősebb döntéseket hoznak majd egyénként, családfenntartóként, és gazdaságpolitikai kérdésekben szavazópolgárként is. A kerettantervek fontosak, de valójában csak a jéghegy csúcsai –mondta el Hajna Csongor, a Provident Pénzügyi Zrt. munkatársa, a MAF alelnöke. – Egy ilyen új tantárgyhoz felkészült tanárokra, tankönyvekre is szükség van.
Új tantárgy?
Jelenleg alig beszélhetünk Magyarországon közismereti közgazdásztanár-képzésről és a tananyagok terén is volna mit fejleszteni. Sokat segíthet, ha a különféle szervezeteknél meglévő tudáskincsre és a friss gyakorlati tapasztalatokkal bíró önkéntesekre, tanárokra is támaszkodhatnak a NAT készítői. A Családi Kasszasikerek program középpontjában például a háztartások alapszintű pénzügyi ismeretei álltak, a www.csaladikassza.hu oldalon többek között elektronikus és nyomtatható családi költségvetési napló, valamint csaknem 1000 diányi ismeretanyag gyűlt össze.
– Az északi, elsősorban skandináv, holland, német példák bizonyítják: ha sikerül a gyerekeket egy célszerű, kooperatív, szolidáris gazdaságszemléletre nevelni, akkor ez hatással lesz a családok és a társadalom gazdasági teljesítményére – hangsúlyozta Hajna Csongor.
Stratégia, partnerség
– A magyar társadalom egésze gazdasági szempontból alacsonyan képzettnek számít, amin nem könnyű egyik napról a másikra változtatni. Minden olyan szervezet, amelyik komolyan foglalkozik gazdasági neveléssel, hamar ráébred, hogy óriási fába vágta a fejszéjét, és elkezd partnerek után kutatni –mondta el Hajna Csongor. – Mi is hasonló utat jártunk be, például évek óta rendszeresen pályázatokat hirdetünk önkormányzatoknak, ahol tréningeket, klubfoglalkozásokat tarthatnak a segítségünkkel.
Együtt többre...
– A Családi Kasszasikerek elismeréssel figyeli a többi pénzügyi szervezet programjait, és együttműködésre törekszik velük –mondja a Provident szakértője. Például a Pénziránytű Alapítvány alapítói és támogatói között számos, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését fontosnak tekintő állami intézmény és szakmai szervezet megtalálható, többek között a Magyar Nemzeti Bank, a PSZÁF, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Bankszövetség, a Budapesti Értéktőzsde és a BAMOSZ. Ezek a szereplők pár éve az elsők között hívták fel a magyar döntéshozók figyelmét a gazdasági nevelés kulcsszerepére. Az alapítvány a Budapesti Értéktőzsde Öngondoskodás Alapítványával közösen önálló pénzügyi oktatási programcsomagot is kifejlesztett.
A Magyar Nemzeti Bank és az oktatási tárca kezdeményezésére a Pénziránytű Alapítvány által 2009-ben létrehozott iskolahálózatnak ma már több mint 90 középfokú oktatási intézmény a tagja, ahol pénzügyi nevelés zajlik. Ehhez a nagyszabású munkához minél több támogatásra van szüksége. A Provident a jövő tanévben a tervek szerint tíz iskolában támogatja majd a pénzügyi oktatási programot.
A MAF-fórumon elfogadott nyilatkozat elvei alapján a Provident június 5-én társszervezőként részt vesz a Brit Kereskedelmi Kamara IV. „ChainReaction” vállalati felelősségvállalás szemináriumán, melynek a PwC Magyarország ad otthont. Az eseménysorozat fővédnöke Jonathan Knott brit nagykövet; az eseményen pedig arra keresik a résztvevők a választ, hogy mennyire jelentős és közvetlen módon hat Magyarország gazdasági teljesítményére a gazdasági és pénzügyi nevelés, illetve milyen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek a vállalatok ezen a téren. A szervezők reményei szerint a tanácskozáson részt vesznek a kormányzati szektor érintett szereplői is. A Provident mellett az ING Bank osztja meg ez irányú tapasztalatait, ők az anyavállalatukon keresztül holland tananyagokat honosítanak meg magyar iskolákban, illetve bemutatkozik a Corvinus egyetem PwC által támogatott „FAKT – egyetemisták a pénzügyi kultúráért” programja is, melyben önkéntesek vesznek részt a középiskolások pénzügyi ismeretterjesztésében.
