A miniszterelnök bejelentette a nemzeti konzultáció újabb körét: a Miniszterelnökség napokon belül nyolcmillió levelet postáz, és ezúttal a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben, új és régi adókról kéri ki a kabinet az emberek véleményét. A kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót. „Miután lejárt a három év, most ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak egy átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetőek, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is mindez maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének. Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltöm a kérdőívet” – fejtette ki.

A percenként kétforintos díj megmaradna, de a közteher mértékét összességében a felére csökkentené Rogán Antal javaslata

Arra a kérdésre, hogy mennyiben befolyásolják a törvényalkotást a kérdőívek, hiszen a jogszabályok egy része már átment a parlamenten, azt válaszolta: „részben átmentek, részben nem, részben majd új jogszabályok következnek belőlük”.

A miniszterelnök szavaiból kirajzolódó elképzelés alapvető változást jelentene ahhoz képest, amit a kormányzat eddig kommunikált. Mostanáig ugyanis arról volt szó, hogy a válságadókat idén év végével kivezetik, míg a bankadó jövőre a felére csökken, majd 2014-től megszűnik. Ezzel, vagyis az így kieső bevételek pótlásával indokolták az új közterhek, a tranzakciós illeték, valamint a biztosítási és a telefonadó bevezetését, illetve az energetikai cégekre kivetett, Robin Hood-adóként ismert teher növelését és az érintett cégek körének bővítését.

Ha az új adók mellett részben vagy egészében megmaradnak a korábbiak is, akkor az az érintett szektorok jelentős tehernövekedését eredményezi: a bankok például a jelenlegi 120 milliárd forinttal szemben akár 250 milliárd forintot is fizethetnek. Vagy akár jóval többet is, mivel számítások szerint, ha a jelenlegi formájában vezetnék be, a tranzakciós illeték a kormány által kommunikált 130 milliárd helyett 150-160, de akár 200 milliárd forintot is hozhat a költségvetésnek.

Szerettük volna megtudni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, változott-e a kormányzat álláspontja a különadókkal kapcsolatban, befolyásolhatja-e az eddig kommunikált elképzeléseket a nemzeti konzultáció eredménye? Ha maradnak a válságadók, akkor mi lesz az ezek kiváltását célzó új közterhekkel, illetve ezekből a forrásokból összességében mekkora bevétellel számol a költségvetés az érintett szektorokból? A szaktárcától azonban nem kaptunk választ kérdéseinkre. A kormányfő szavainak értelmezéséhez végül Havasi Bertalan nyújtott segítséget. A miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár úgy fogalmazott: „Az ideiglenes válságadókat új, állandó adók váltják fel”.

Ez vélhetően azt jelenti, hogy a kormány álláspontja nem változott, vagyis a jelenlegi különadók az ismertetett menetrend szerint kifutnak, helyükre pedig belépnek az új közterhek. Orbán Viktor tehát vagy félreérthetően fogalmazott, vagy azt kívánta nyomatékosítani, hogy a kabinet nem szeretné, ha a szolgáltatók továbbterhelnék az adókat. Utóbbit látszik alátámasztani, hogy a kérdést annak ellenére emelik be a nemzeti konzultációba, hogy az lényegében eldőlt, hiszen a kormány megtárgyalta és elfogadta az új adókat, a jogszabálytervezetek bent vannak a parlament előtt, sőt a telefonadót már meg is szavazták a képviselők.

A bankszövetség már be is jelentette, hogy jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartják a tranzakciós illetéket, és ha az Országgyűlés így fogadja el, akkor áthárítják az ügyfeleikre. – A bankok jelenleg egyeztetnek az új teherről a kormányzattal, vagyis könnyen lehet, hogy a miniszterelnököt a nyomásgyakorlás, a tárgyalások befolyásolásának szándéka vezette – fogalmazott egy neve mellőzését kérő bankár.

Ám nemcsak a pénzintézeteknek esik nehezükre értelmezni a kormányzati megnyilatkozásokat, felköthetik a nadrágszíjat a távközlési cégek jogászai is, már amennyiben követni szeretnék az iparáguk körül kialakult törvényhozási gyakorlatot és a politikai turbulenciákat. S aligha a távközlési kérdésekben való jártasságra lesz a leginkább szükségük. Bár a parlament múlt pénteken már megszavazta a telefonadót, a Rogán Antal vezette gazdasági és informatikai bizottság megtárgyalt, elfogadott és beterjesztett egy módosítót, amely az idei évre jelentősen csökkentené a teher mértékét.

Mint ismert: az adó percenkét két forint lesz, de egy magánszemély ügyfél esetében legfeljebb havi 700, míg a vállalkozások után 2500 forint lehet. Ezeket az összegeket csökkentenék 2012-ben 400, illetve 1400 forintra, s ha parlamenten is átmegy a módosító, akkor az adómaximumok még azelőtt változhatnak, hogy a törvény hatályba lép.

Döntés tehát még nincs, de már az is valamiféle kormánypárti politikai szándékot feltételez, hogy a gazdasági bizottságban átment a javaslat, s maga Rogán Antal is támogatta. Kérdés, hogy miért csökkentenék most egyszeriben a felére a távközlési szektor idei terhelését az új adóból, miközben a költségvetésnek most minden forintra szüksége van, vagyis ahhoz, hogy meglegyen a tervezett bevétel, vagy új adókat kell még kivetni, vagy a meglévők mértékét növelni, esetleg a kiadási oldalon lesz szükség intézkedésekre. Az is érdekes, ha már a munkahelyteremtésről készül konzultálni a kormány, hogy mennyiben szolgálja a gazdasági növekedést, ha az egyik legberuházásigényesebb szektor adóterhelését évi ötvenmilliárd forinttal növelik (ez lesz jövőre), miközben a bevételek évek óta csökkenő tendenciát mutatnak?

Újra találkozott Orbán Viktor, Matolcsy György és Simor András

Tegnap reggel Orbán Viktor miniszterelnöknél találkozott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Simor András jegybankelnök – tudta meg az Index. A portál információi szerint a megbeszélést a kormányfő kezdeményezte. Az értesüléseket később megerősítették az érintettek, de részleteket nem árultak el. A Magyar Nemzeti Banknál az egyeztetésről csak annyit mondtak, hogy a felek áttekintették az európai gazdasági folyamatokat és azok lehetséges hatásait a magyar gazdaságra.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál pedig csak annyit fűztek hozzá, hogy az Orbán Viktor kezdeményezte pénteki találkozón a miniszterelnök tájékoztatta Simor Andrást és Matolcsy Györgyöt az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerdai találkozójának eredményeiről. A kormányfő, a miniszter és a jegybankelnök között utoljára januárban volt hasonló találkozó, akkor Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is részt vett az egyeztetésen. Az akkori megbeszélésről utóbb Orbán Viktor úgy nyilatkozott, kérte a jegybankot a növekedést ösztönző és a forint iránti bizalom visszaállítását szolgáló lépésekre.

A találkozó előtti napokban ugyanis történelmi mélypontra süllyedt a forint, 324 forint körül járt az euró. A mostani találkozón a szerdai csúcs mellett valószínűleg szó volt arról is, hogy az állam- és kormányfők egy hónap múlva esedékes következő találkozóján a visegrádi országok együttesen lépnének fel a régió gazdasági stabilizálása érdekében. Egyebek között kezdeményezik, hogy állítsák meg a bankok Közép-Európából történő, a nyugat-európai anyabankok irányában zajló tőkekivonását.