Nem készülnek drachmára
A válság kirobbanása óta tartott 24. csúcstalálkozó célja az volt, hogy kitárgyalják a „tabukat”, az eddig főleg Németország által ellenzett válságkezelő lehetőségeket, illetve az európai növekedés beindítását segítő lépéseket. S bár uniós források a csúcs előtti napokban rendre hangsúlyozták, hogy döntések most még nem várhatók, a megbeszélés, úgy tűnik, nem hozott áttörést semmilyen területen. A döntések – ha lesznek – a június végi formális csúcstalálkozóra maradtak. A szorosabb gazdasági unió „építőelemeit” (például eurókötvények) addig Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének stábja dolgozza ki.
A piacok csütörtökön jól fogadták a langyos csúcstalálkozót. Az állam- és kormányfők szerdán ismét megerősítették, céljuk, hogy Görögország az euróövezet tagja maradjon, de ahhoz teljesítenie kell a korábban vállalt kötelezettségeket. A csúcsot megelőzően ugyanis ismét megerősödtek azok a félelmek, melyek szerint az euróövezet már a görögök kiválására készül. A brüsszeli csúcson „bemutatkozó” új francia államfő, Francois Hollande a találkozó után azt mondta, a növekedésnek új lendületet kell adni, s így a küszöbönálló döntéseken (infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozó projektkötvények, az Európai Befektetési Bank feltőkésítése, a strukturális alapokból fennmaradt pénzek hatékonyabb elköltése) túl kell lépni. A tanácskozáson felvetette az eurókötvények bevezetésének lehetőségét, ami azonban a németek szerint egyáltalán nem szolgálja a növekedést. A kérdés a fő ütközőpont az új francia államfő és Angela Merkel német kancellár között. Kettejük kapcsolatának jellege valószínűleg akkor fog kiteljesedni, amikor Hollande túl lesz a júniusi francia parlamenti választásokon, és nagyobb politikai mozgástérhez jut.
Van Rompuy a találkozó után közölte: júniusra kidolgozzák a szorosabb gazdasági és monetáris unió elemeit és kereteit. Ebben az eurókötvények is szerepet kaphatnak. „Egyetértés volt abban, hogy meg kell erősíteni a gazdasági uniót” – mondta a belga politikus a találkozó után. Az uniós bankbetét-garancia rendszere, az egységes európai pénzfelügyelet – amely a kontinensméretű bankrohamokat lenne hivatott megakadályozni – szintén szóba került (főleg Hollande és Mario Monti olasz kormányfő részéről), de közös álláspont nem alakult ki. Ennek megvalósításáról is Van Rompuy kabinetje készít el júniusra egy dokumentumot. Hollande felvetette a pénzügyi tranzakciós adó lehetőségét is, illetve hogy az európai mentőalapot bankok feltőkésítésére is lehessen használni. A tagállamok álláspontja ezeken a területeken is nagyon eltérő.
Válságmegelőző konzultációként írta le Orbán Viktor magyar kormányfő a csúcsot. A csütörtök reggel magyar újságíróknak nyilatkozó miniszterelnök szerint „ténynek tekinthető politikai fejlemény” nem történt. A kormányfő szerint az informális tanácskozást nem Hollande szocialista elnök megválasztása hívta életre, inkább a görög választások keltette riadalom. A kormányfő szerint a görög választás eredménye azt mutatja, hogy a gazdasági válság megrengette az európai demokratikus intézményrendszert. Orbán Viktor elmondta: mindenki baráti és segítőkész hangon beszélt Görögországról, és arról tanácskoztak, hogyan tudják hitelesen elmondani a görög választóknak, hogy a döntés az ő kezükben van, de Európa csak akkor tud segíteni rajtuk, ha „nem forgatják fel fenekestül” a segítséget nyújtó szervezetekkel kötött megállapodást.
Lapunk kérdésére a kormányfő közölte: „a magyar kormánynak van B terve” arra az esetre, ha Görögország kilépne az eurózónából. Elmondta, tudják, milyen intézkedéseket kell meghozni, hogy az ország talpon maradjon, hogyan oldanák meg az állam finanszírozását az esetleg elakadó nemzetközi állampapír-piaci helyzetben, hol és hogyan kellene a költségvetéshez hozzányúlni, és milyen „növekedésgerjesztő motorokat” kellene mozgásba hozni.
A kormányfő jelezte: a közép-európai gazdasági növekedés megsegítésére Magyarország több előterjesztéssel készül, ezeket remélhetőleg a visegrádi partnerek is támogatni fogják júniusban. Ilyen a többi között a bankok közép-európai intézményeiből történő tőkekivonás megszüntetése, az Európai Központi Bank devizacsere-ügyleteihez való hozzáférés lehetősége, a fordítottáfa-beszedési rendszer rugalmasabbá tétele és az, hogy a kohéziós alap ne változzon meg a nagy átalakítások során. Mint mondta, Magyarország olyan új intézkedésekben érdekelt, amelyek nem növelik az adósságot. Emellett a kormányfő szerint csak hazánk és néhány másik tagállam lesz képes egyszerre növelni a versenyképességet és csökkenteni az adósságot.
Kisebb lehet a büdzsé hiánya
Úgy tudjuk, az Európai Bizottság frissített értékelésében már 2,7 százalékos költségvetési hiánnyal számol 2013-ra. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a szerdai találkozón ismertette a testület elemzését az egyes tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjairól, s abban a nemrég bemutatott tavaszi gazdasági előrejelzésben jelzett 2,9 százalékhoz képest a bizottság lefelé módosította a jövőre várt magyar deficitet. Ez várható volt, hiszen a tavaszi előrejelzés ismertetésekor Olli Rehn pénzügyi biztos is jelezte, hogy nem tudták teljes mértékben figyelembe venni a frissített konvergenciaprogram összes elemét. Ez mostanra, úgy tűnik, megtörtént. Orbán Viktor egyébként bizakodóan nyilatkozott arról, hogy júniusban sikerül a kohéziós támogatások kifizetésének részleges felfüggesztéséről született döntést visszafordítani.
