Minden hírt túlreagál a forint
Ennek eredményeként az euró az 1,26-os szintig erősödött a dollárhoz képest, míg a forint a 298-as euróhoz, a 248-as svájci frankhoz és a 237-es dollárhoz került közel.
Sokismeretlenes egyenlet megfejtése vár arra, aki a nyaraláshoz optimális időpontban és a legolcsóbban szeretne valutát váltani. A forint ugyanis érzékenyen reagál minden negatív hírre, s ez sokszor az indokoltnál is nagyobb kilengéseket eredményez az árfolyamban. A magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a permanens szabadságharcos fellépés és a politikai vezetés hirtelen hangulatváltásai fokozott óvatosságra intették a külföldi befektetőket, akik ha rossz hírt kapnak, elsőként a kockázatosnak minősített magyar eszközeiktől szabadulnak meg, más, feltörekvő országbeli érdekeltségeikkel egyetemben. Nem véletlen, hogy a kormány újabban reklámkampánnyal és magas hozamígéretekkel igyekszik rávenni a lakosságot a kötvényvásárlásra, s ezáltal is csökkenteni a nemzetközi pénzpiactól való függésünket. Egyelőre azonban az államadósság 45 százaléka devizában, s döntően külföldiek kezében van, emiatt a forint sebezhetősége is erős.
Mivel ez jelenleg olyan adottság, amelynek megváltozására rövid távon nem lehet számítani, a kormánynak arra kell fókuszálnia, hogy visszaszerezze a befektetői bizalmat, és növekedési pályára állítsa az országot. Egyik sem lesz egyszerű. A forint „nyaralását” döntően a görögországi fejlemények és az euróövezeti adósságválság szabja meg. Ezúttal nem várható olyan sokkoló hír a választásokra készülő Egyesült Államokból, mint egy évvel ezelőtt, amikor is az államadósság-plafon megemeléséről folytattak késhegyig menő vitát a republikánusok és a demokraták, pánikot kiváltva ezzel a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon.
A külső eseményekkel szemben védtelen a forint, a jegybank legfeljebb kamatemeléssel foghatja meg az árfolyamot, amennyiben például a június 17-re kiírt újabb görögországi választásokon a megszorításokra nemet mondó radikális pártok futnának be és alakíthatnának életképes kormányt. Azt egyelőre csak remélni lehet, hogy a görögök a konszolidációban jobban bíznak, mint a drachma visszatérésében, de a katasztrófa-forgatókönyv valóra válása pillanatok alatt két számjegyű romlást okozna az euró–forint árfolyamban.
Taraczky Andrej, a Buda-Cash devizaüzletág-igazgatója szerint ma még megjósolhatatlan, hogy merre billen a mérleg nyelve Görögországban, azt viszont nagyon rossz üzenetnek tartaná, ha a forintgyengülésre az amúgy is uniós csúcson álló magyar alapkamat emelésével reagálna a jegybank. Épp ellenkezőleg, bátrabb kamatcsökkentésre is lehetőséget lát, amivel olcsóbban jutna forrásokhoz az állam és a gazdaság, s ez serkentené a beruházásokat, a növekedést. A vízválasztó görög választások pozitív kimenetele esetén hamar a 290-es szintre erősödne ismét a forint.
Kérdésünkre az igazgató a 280–300-as sávban határozta meg a forint nyári-őszi mozgásterét, azzal a megkötéssel, hogy az adósságválság nem mélyül, és a kormány kora ősszel megköti a megállapodást az IMF-fel. Nyáron nagy kilengéseket mutathat a forintárfolyam az egyes politikai nyilatkozatokra reagálva. A forint egyelőre mindent túlreagál: esésnél inkább zuhan, erősödésnél pedig inkább kilő. Az IMF-szerződés birtokában sem várható, hogy a 280-as szint alá erősödjön az euró, ez a szint ugyanis nem kedvez az exportnak. Az euró–forint árfolyam a 300-as szint környékén lenne ideális az ország egésze számára, leszámítva a devizahiteleseket, ám ők az árfolyamgáttal tervezhető és vállalható szintre tudják leszorítani törlesztőrészleteiket – tette hozzá Taraczky. A nyár forintárfolyam szempontjából meghatározó eseményei közé tartozik a jegybanktörvény uniós elvárásoknak megfelelő, várhatóan június 4-i módosítása. Ha ez kielégítően megtörténik, akár másnap le lehet ülni tárgyalni az IMF-fel. Fontos dátum a június 22-én tartandó uniós pénzügyminiszteri csúcs, amelyen rábólinthatnak a magyar konvergenciaprogramra, s ennek nyomán visszakaphatjuk a kohéziós alap nekünk szánt jövő évi keretéből zárolt 495 milliárd forint támogatást. Ezekre a dátumokra azért érdemes figyelni, mert pozitívan hathatnak a forintra. Taraczky emlékeztetett arra, hogy április végén, amikor megszületett a megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között az ellenünk folyó kötelezettségszegési eljárásokról, és ezzel zöldre állították a szemafort az IMF-tárgyalások előtt, a forint alig másfél nap alatt 297-ről a 283-as szintig erősödött az euróhoz képest. Szerencsénk is volt, jegyezte meg az igazgató, mert ha nincs ez a forinterősödés, akkor a görög fejlemények miatt most 315 forintnál járna az euró kurzusa.
A nyaraláshoz szükséges valuta kiváltásához biztos receptet nem tudnak adni a devizapiaci szakemberek sem. Az említett, normális esetben forinterősödéssel járó eseményekre mindenképp érdemes figyelni, ám az is lehet, hogy amennyiben az azokon születendő döntések formalitássá válnak, akkor a piaci hatás már előbb beépül az árfolyamba.
Az erősebb forintban bízva az utolsó pillanatig kivárnak az utazók
A pénzváltóknál lassan beindul a nyári szezon, bár ez nem annyira az euró, inkább a horvát kuna iránti kereslet élénkülésén látszik. Az igazi felfutást a lapunk által megkérdezett pénzváltóknál június elejére várják. A korábbi években egyébként már jóval korábban bevásároltak a szükséges valutából a nyaralók, az utóbbi időben azonban sokan az utolsó pillanatig kivárnak, abban bízva, hogy sikerül elcsípni egy jobb árfolyamot. Valutát persze nemcsak nyaralási, hanem „befektetési”, spekulációs céllal is vásárolnak. A hét első felében tapasztalt forintgyengülés egyelőre nem indított el különösebb felvásárlási hullámot, a drágább euró inkább abban látszik meg, hogy most jóval többen akarnak eladni, mint venni – tudtuk meg Gere Istvántól, a Exclusive Exchange üzletkötőjétől. Több kereskedőnél is azt mondták, hogy most 30-70 százalék a vevők és az eladók aránya. Egyelőre nem tért vissza a tavaly év végi forintgyengülés idején észlelt kereslet a biztonságos valutának vélt skandináv fizetőeszközök, így a norvég vagy a svéd korona iránt, de valami halvány élénkülés azért megfigyelhető – fogalmazott Bús Viktor, a Correct Change régióvezetője. A pénzváltókban ma is toronymagasan az euróforgalom a legnagyobb, ezt követi a dollár, a svájci frank és az angol font. A régiós fizetőeszközök közül a nyaralási szezon közeledtével a horvát kuna iránt van jelentős érdeklődés, míg a lengyel zloty, a román lej forgalma elhanyagolható. Ez utóbbi kis forgalmú eszközökön egyébként magas, másfél-két százalékos a pénzváltók haszonkulcsa, míg az euróén csak fél százalék körüli, így a régióba utazóknak sokkal inkább megéri, ha a Magyarországon vásárolt eurót váltják át ott, ahová utaznak. (B. Z.)
