A szőlő- és borreformot 2007-ben indította Brüsszel. Ennek elemei közé tartoztak például a kivágási támogatások vagy a szabványok szerinti szőlőt telepítők dotálása. A reform bevezetésekor azt is eldöntötték, hogy 2015-öt követően felszabadítják a szőlőtelepítési jogokat. A kvótákat a jelenlegi tervek szerint 2016. január 1-jével eltörölnék, ám Magyarország és a tradicionális bortermelő államok elkötelezettek a szigorú szabályozás fenntartása mellett – mondta lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. A liberalizáció az ipari szőlőtermelés elterjedését vonná maga után, amely túltermeléshez és a felvásárlási árak csökkenéséhez vezet. A jelenlegi rendszer fenntartása azért is fontos, hogy a jogokat ne lehessen egyik országból a másikba áthelyezni, és így nem indulhat szak mailag ellenőrizhetetlen szőlőtelepítési hullám Euró pában. A mostani szabályok szerint oltalom alatt álló minőségi és eredetvédett bortermelés ugyanis csak olyan országokban képzelhető el, ahol az újratelepítéseket ellenőrzik.

Érzékenyen érinti a hazai termelőket a cukorpiac felszabadítása is, az Euró pai Bizottság ugyanis a cukorkvóta- és répaminimálár-rendszer előre hozott, 2015-ös teljes megszüntetését javasolja. Ugyanakkor számos tagállam, köztük Magyarország tiltakozik a tervek ellen, a 2020-nál korábbi kvótafelszámolást hazánk nem támogatja. A magyar álláspont szerint, ha marad a kvótarendszer, a jelenlegi 105 ezer tonna cukortermelési lehetőséget szeretnénk legalább a hazai fogyasztás 280 ezer tonnás szintjére emelni. A cukorrépa, bár a többi fontos szántóföldi növényhez képest tizedakkora területen termesztik Magyarországon (mintegy 14 ezer hektáron), de jól illeszthető be a vetésszerkezetbe – állítja Fischer Béla, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Hozzá kell tenni, hogy nagyot lendít a jövedelmezőségen a tonnánkénti tízeurós támogatás. Ennek sorsa is kérdéses azonban a három év múlva esedékes forduló után, s ha nincs támogatás, akkor elveszett a mostani előny. A mai uniós kvótarendszer éppen azért előnyös, mert olyan komplex rendszert testesít meg, amelyhez támogatások rendelhetők, így termelési szempontból stabilitást teremt.

A múlt évben 1,3 milliárd liter tejet vásároltak fel a magyar feldolgozók, és mintegy 300millió liter került külföldre, főként Ausztriába és Olaszországba. Így az évi kétmilliárd literes magyar tejkvótát több mint 70 százalékban használtuk ki. Európa tejpiacának újraosztására készül a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, ugyanis már jövőre megváltozik a tejágazat támogatása, és 2015-től megszűnik a nemzeti piacokat szabályozó kvóta. Ezért is szakít a szakmaközi szervezet a tejexportot korábban támogató programjával, a jövőben inkább a belső piac ellátására ösztönzik a tagjaikat. Lukács László, a szervezet ügyvezetője elmondta azt is, hogy a magyar tejpiac szereplőinek fel kell készülniük arra, hogy 2015-től az EU-ban megszűnnek a kvóták, s a holland, olasz, francia, ír és brit tejtermelők erős expanziót hajtanak végre. Az Európai Bizottság már elfogadta az úgynevezett „tejcsomagot”, amely a szakmaközi szervezeteknek és a termelői csoportoknak új jogosítványokat biztosít, s hozzájárul az ágazat átláthatóságának növeléséhez, a versenyképesség javításához.