Terítéken a tabutémák

Eddig a politikai játékokat két- vagy legfeljebb háromoldalú meccseken vívták meg, most magasabb szintre kerülnek, és huszonhetes körben lesznek kibeszélve – mondta az uniós állam- és kormányfők szerdai informális találkozója előtt egy magas rangú, neve elhallgatását kérő diplomata arra utalva, hogy ezúttal minden téma felmerülhet, nincsenek előre lejátszott politikai alkuk.

 A szerdai csúcs az első ilyen magas szintű találkozó, amióta Franciaország megválasztotta a szocialista Francois Hollande-ot elnöknek, aki az európai gazdasági növekedés beindítását szeretné a válságkezelés központi elemévé tenni.

Uniós források azt hangsúlyozzák: döntések nem várhatók, inkább döntés-előkészítés folyik a júniusi formális csúcsra készülve. – A cél az, hogy kiderüljön, milyen ötletek vannak, s kinek mi a „vörös vonal” – mondta egy uniós forrás a szerdai csúcsról. Utalt arra, ha valaki felhozza a „tabutémákat”, akkor szó lehet az eurókötvényekről, a bankok feltőkésítéséről az európai mentőalapból, a bankunióról és az Európai Központi Bank szerepéről is. – Elképzelhető, hogy ez lesz a töréspont, amely olyan folyamatokat indít el, amelyek radikális változáshoz vezetnek – mondta a diplomata, aki ugyanakkor bevallotta, neki szerények a várakozásai.

A hivatalos napirend szerint a találkozón az Európai Bizottság beszámol a tagállamok konvergencia- és stabilitási programjainak előzetes elemzéséről, megpróbálnak előrelépést elérni az egységes piac mélyítésének ügyében (például az európai szabadalom kérdésében) és a kereskedelmi lehetőségek agresszívabb kihasználásában.

A növekedés beindítása érdekében várhatóan a csúcs után beindul az infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozó projektkötvények próbaprogramja is, amely 2014-ig fut majd. Az uniós költségvetésből 230 milliót szán az EU arra, hogy az úthálózattal, energia-infrastruktúrával és az internethálózattal kapcsolatos projekteket finanszírozzanak a magánszektor bevonásával. A németek garanciákat szeretnének kapni, hogy ez valóban csak átmeneti megoldás lesz.

Nem várható azonban most egyezség az Európai Befektetési Bank feltőkésítéséről, amihez egyhangú döntés kell. A befizetést a tagállamok a jegyzett tőkében való részesedésükkel arányosan teljesítik: Magyarország 0,7 százalékos tulajdoni részesedésére ez magyar részről 21 milliárd forint hozzájárulást jelentene, de ebből csak öt százalék lenne a tényleges befizetés.

Németország, Svédország és Ausztria nem támogatják, hogy a tagállamok költségvetéséből történjen a feltőkésítés (tartva az adósságállományok növekedésétől), többen – köztünk hazánk – viszont ellenzik, hogy a közös költségvetésből történjen a befizetés.

A strukturális alapokból fennmaradt pénzek – körülbelül 80 milliárd euró – növekedésorientált elköltésére tett javaslat sem talál egyelőre egyhangú támogatásra.

Ez szinte csak aprópénz – mondta lapunknak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa az együttesen növekedési csomagnak nevezett javaslatokról. – Nagyjából megvan a megállapodás, hogy tízmilliárd euróval emelik az Európai Befektetési Bank tőkéjét, ami alapján körülbelül 60 milliárd euró összegben tud felvenni hitelt, sőt ha a magánszektorból társfinanszírozókat is talál még hozzá, akkor ez az összeg 150-180 milliárd euróra is gyarapodhat. Ez jelentős, mégis az egész unióra vetítve már nem olyan sok. Másrészt a felhasználása lassú – fejtette ki a szakértő. A fennmaradt strukturális alapok felhasználásával kapcsolatban Darvas Zsolt emlékeztet: amíg a megítélt pénzt a kedvezményezettek nem használják fel, addig a nettó befizetők azt nem fizetik ki, tehát ezt sem lehet gyorsan felhasználni, ráadásul ez a nettó befizetőknek spórolt pénzként jelenik meg, tehát nem is túlzottan érdekeltek a gyors elköltésben. Ezeknek a pénzeknek a felhasználása emellett sokszor nem is a tagállamok „lustaságán”múlik, hanem a hosszú, bürokratikus folyamat is akadályozza. A projektkötvényekkel kapcsolatban is azt emelte ki Darvas Zsolt, hogy az erre szánt 230 millió euró az unió egésze szempontjából kevés.

Darvas Zsolt szerint a növekedés beindításának legegyszerűbb módja a pénzügyi válság megszüntetése lenne. Emlékeztet: a növekedés nemcsak a speciális problémákkal küzdő déli államokban lassú, hanem máshol is az euróövezetben. A pénzügyi válság megszüntetésének alapvető elemének nevezte a szakértő a bankuniót, aminek van esélye a megvalósulásra. A válság feloldását segítené az eurókötvények bevezetése is, de csak akkor, ha valóban felépül egy olyan intézményrendszer, amely biztosítja, hogy nem a németek fizetik ki az olasz államadósságot. Ez szorosabb költségvetési integrációt, föderációt igényel. Ezt az igényt Darvas Zsolt szerint a márciusban aláírt költségvetési paktum sem szolgálja ki.

Bezárt üzlet bejárata előtt fekszik egy hajléktalan Athén belvárosában
Bezárt üzlet bejárata előtt fekszik egy hajléktalan Athén belvárosában
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.