Tavaly ugyanis a nyugdíjpénztárak egyszerűen átadták a távozó tagok vagyonát az alapnak, így az állam a készpénz és az állampapír mellett befektetési jegyekkel, részvényekkel és kötvényekkel is „gazdagodott” – ezeknek egy része azóta is megvan, értékük pedig az árfolyamok alakulásától függően változik. A javaslat szerint a pénztáraknak május végi árfolyamokon kell elszámolniuk a vagyonnal, s szeptember végéig van lehetőségük arra, hogy készpénzre, illetve állampapírra konvertálják az egyéb tételeket, majd október 12-ig kell elszámolniuk az alappal, vagyis addig kell átadniuk a vagyont. Ez azt jelenti, hogy a két időpont között a pénztárak futják az árfolyamkockázatot.

A lapunk által megkérdezett pénztárvezetőket váratlanul érte a módosító. A kasszáknak nagyon kevés a működési tartaléka, abból adott esetben aligha tudnák a veszteséget fedezni, míg ha a maradó tagok számlájára kellene ezt ráterhelni, az velük szemben lenne méltánytalan. Nehéz felérni ésszel, hogy miért kell ilyen bizonytalan helyzetet teremteni – fogalmazott egyikük. Ám nemcsak a veszteség, hanem az esetleges nyereség esetében is ugyanilyen bizonytalanságot okoz a módosító.

Egy ugyancsak név nélkül nyilatkozó részvénypiaci szakember sem volt „elragadtatva” a módosító javaslattól. Ahogy fogalmazott: a hír után az első felindulásból tett piaci kommentárokat nem nagyon lehet idézni. Az a gond, hogy az utolsó pillanatban született lényeges változtatás az ügyben. Kérdésünkre kifejtette, hogy a PSZÁF számai és a tavaly átadott vagyon esetében megismert részvényhányadok alapján most azt lehet mondani, hogy a hazai részvényportfólió 8–10 milliárd forint között lehet az érintett pénztári vagyonban. Ha ezt záros határidőn belül piacra kell dobni, hogy teljesíteni tudják a törvényalkotók elvárásait, attól azért nem omlana össze a piac. Ez az összeg két átlagos tőzsdei nap forgalmának felel meg, vagyis azért némi eladói nyomást azért jelentene.

Akadt olyan vélekedés is, mely szerint lehet, hogy a módosítással az állam azt szeretné elkerülni, hogy 25 százalék fölé kerüljön a Molban. Ekkor ugyanis nyilvános vételi ajánlatot kellene tennie a vállalat részvényeire. Ez azonban két okból is nehezen képzelhető el. Ahhoz, hogy ez megtörténjen – a mai árfolyamon –mintegy 6,5 milliárd forintnyi részvénycsomagot kellene még szereznie az államnak. Ekkora részvényportfólió pedig szinte biztosan nincs az átlépő tagok vagyonában. (Vagyis az említett teljes hazai részvényvagyonnak szinte csak Mol-papírokból kellene állnia.) Ha ez mégis megtörténne akkor is el tudná kerülni az állam ezt a helyzetet, hiszen eladhatna a már meglévő csomagból annyit, hogy a 25 százalékot ne lépje át – tette hozzá egy elemző.

A törvényjavaslat egyébként arról is rendelkezik, hogy a hozamgarantált tőke feletti összeg, vagyis a reálhozam kiszámítását a magánnyugdíjpénztáraknak május 31-ig kell elvégezniük, méghozzá úgy, hogy az elszámolási időszak utolsó két hónapjára a márciusi inflációs rátát kell alkalmazniuk, mivel az áprilisi és a májusi inflációs adatokat jóval május 31-e után publikálja a Központi Statisztikai Hivatal. Pénztáraknál érdeklődésünkre elmondták, hogy a május 31-i elszámolási napot követően június 7-én tudnak először a reálhozamokról információval szolgálni.

Nincs vád, nem tud védekezni az AXA

Az AXA Magánnyugdíjpénztár május 4-én a sajtóból értesült arról, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) három kassza, az Aegon, az Erste és az AXA gazdálkodásával kapcsolatban tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Az AXA ez idáig semmilyen hivatalos tájékoztatást, értesítést nem kapott a Kehi részéről a vizsgálattal kapcsolatban –panaszolja közleményében a társaság. A Kehi vizsgálata során az AXA mindvégig teljes mértékben együttműködött a hivatalos szervekkel és a szabályozó hatósággal a gazdálkodásával kapcsolatos adatok rendelkezésre bocsátása és a teljes átláthatóság biztosítása érdekében. Azonban a Kehi részéről az AXA felé hivatalos tájékoztatás vagy döntés az üggyel kapcsolatban a mai napig nem érkezett – írják.