Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint nem igazán, mert a kiemelt fejlesztésekről született döntések nem voltak megalapozva, a beruházásokon akkor kezdtek igazán gondolkozni, amikor a kormány már megítélte a támogatást, s a legfőbb cél egyértelműen a minél több pénz elköltése volt. – Olyan ez, mintha a gombhoz varrták volna a kabátot – mondta az elnök. Mindeközben a nyertesek aligalig tudták előteremteni a fejlesztéshez szükséges önerőt.

Ugyan hosszú távon ható ügyekről kellett dönteni, a folyamatot mégis a kapkodás, az átgondolatlanság jellemezte. Ahogyan az ÁSZ elnöke mondta: „különösebb elemzői képesség nélkül is érzékelhetjük, hogy a fejlesztések nem segítették a gazdaság növekedését”. Magyarázatként hozzátette, miközben tart vagy befejeződött a kiemelt és a nagyprojektek kivitelezése (például 4-es metró, Margit híd, vasútfejlesztés, szennyvíz-, hulladékkezelés), a magyar gazdaság növekedése épp negatívba fordult.

Az ellenőrzés 2007–2010 közötti időszakra szólt, s mintegy 345 támogatott, szerződéssel nem rendelkező és visszavont fejlesztést érintett összesen 2080 milliárd forint értékben. A kormányzati döntésen alapuló fejlesztések 98 százalékában a közszféra és intézményei voltak a kedvezményezettek.

Holman Magdolna, az ÁSZ felügyeleti vezetője azt mondta, nemcsak azt akarták tudni, betartották-e az érintettek a jogszabályokat, hanem azt is, hogy a kiválasztások megalapozottak, célszerűek voltak-e, s mennyire járultak hozzá a foglalkoztatás vagy a GDP növeléséhez, illetve csökkentették-e az elmaradott térségek leszakadását. Mintavétellel 72 projektet választottak ki, amelyek között volt támogatott, nem támogatott és visszavont is. Ebből eddig 18 fejeződött be, és egy olyan volt, amelynél betartották a határidőket, a költségkeretet, és a célok is teljesültek.

Mint Holman Magdolna mondta, a kiválasztási eljárás szabályos volt. Ugyanakkor, mivel a fejlesztések nem voltak előkészítve, nagyon elhúzódott a projektek kidolgozása és maga az elbírálás is. Volt olyan beruházás, amelyet 3-4 év alatt sem sikerült olyan állapotba hozni, hogy meg lehessen kötni a támogatási szerződést. Ilyen például az Országos Mentőszolgálat mentéslégi mentés projektje vagy a Budapest–Lökösháza-vasútvonal rekonstrukciója.

Utóbbinál azt sem tudták eldönteni, hogy felújítás legyen, vagy új vágányt építsenek. De általánosságban is elmondható: egy és negyed évig tartott a vizsgált fejlesztések kidolgozási és elbírálási folyamata. A projektek késésében szerepet játszott a közbeszerzések elhúzódása, szabálytalansági vizsgálatok, az együttműködés és a forrás hiánya.