Miközben szerdán attól volt hangos a nemzetközi sajtó, hogy a görögök néhány nap alatt egymilliárd eurót vettek ki a bankokból, tegnap a madridi El Mundo azt írta, hogy a spanyolok egy hét alatt ugyanennyit vontak ki a bajba jutott, majd állami kezelésbe adott Bankia pénzintézetből, amely a lakossági megtakarítások tíz százalékát kezeli. A görögök aztán este visszavették a vezető helyet a hírekben: a Fitch bejelentette, hogy Athén hosszú távú adósságát B mínuszról CCC-re, a rövid lejáratút B-ről C-re minősítette le, egyben jelezte, hogy nem látja garantálhatónak Görögország eurózóna-tagságának fenntarthatóságát.

A spanyoloknak azonban megvan a saját bajuk, a madridi tőzsde például 2007 óta nem látott mélységekbe zuhant. Romera ennek ellenére nem tart attól, hogy egy újabb európai pénzügyi válság kezdetén lennénk: a pszichológiát nehéz kontrollálni, és egy pánikreakció bármelyik nagy pénzintézetet csődbe viheti – mondja. A bankokban papíron kezelt betéteknek csupán tíz százaléka létezik „valódi pénz” formájában, ha hirtelen ennél többet akarnak az emberek kivenni, máris súlyos működési problémák lépnek fel.

A szakértő amúgy optimista, szerinte ez lehet a 2009 óta tartó pénzügyi válság utolsó felvonása, amikor a bankok végre megtisztulnak a rossz hitelektől, és újratőkésítik őket. Spanyolországban ez némi fáziskéséssel történik, egyelőre senki sem tudja, hogy mekkora lesz a „mérgezett”, vagyis bedőlt hitelek összege. A rendcsinálás itt is az állam feladata, ám az állami mentőövért cserébe kötelezhetik a bankokat arra, hogy a pénz egy részét azonnal helyezzék ki hitelként, hogy a vállalatok növekedni tudjanak, beruházzanak és növeljék a versenyképességüket.

Az állami szektortól ugyanis hiába várnák, hogy lendületet adjon a stagnáló európai gazdaságnak. – Spanyolországban 24 százalékos a munkanélküliség, a gazdaság recesszióban, a költségvetés hiánya jóindulattal 5,3 százalék, a nem fizető hitelek aránya 2007 óta megtízszereződött, az ingatlanpiaci hitelek elérik a 330 milliárd eurót, ebből 150 milliárd gyakorlatilag „bedőlt”. Az ingatlanárak meredeken zuhannak, de senki sem akar vásárolni, mert a bankok nem adnak hitelt. Ebből a helyzetből csak növekedéssel lehet kitörni – magyarázza Romera.

A másik lehetőség a csőd, de egy spanyol bukásba beleroppanna egész Európa: először az olaszok, utána a franciák, majd a németek. Az európai kudarc megrengetné az Egyesült Államokat, és még Kínában is éreztetné a hatását. – Ha Görögország, amely csupán az EU nemzeti össztermékének két százalékát adja, ekkora bajt tud okozni Európában, akkor képzeljük csak el, milyen hatása lenne egy spanyol csődnek! – mondja a szakember.

José Luis Torreblanca, az Európai Külpolitikai Tanács (ECFR) nevű agytröszt madridi igazgatója már nem zárja ki, hogy előbb-utóbb a spanyolok is valamilyen mentőövre szorulnak. Spanyolország tegnap államkötvényeket is piacra dobott, és bár az érdeklődés nagy volt, a hozam is magas, több mint ötszázalékos lett (Németországban, amelynek ugyanakkora az államadóssága, mint a spanyoloknak, a hasonló államkötvények hozama csupán 1,5 százalék).

– Ha nem enyhül a nyomás és hosszabb távon ekkora kamatokat kell fizetnünk, akkor bedobhatjuk a törülközőt. Nem igaz, hogy a piac önszabályozó, az EKB-nak mielőbb lépnie kellene – vélekedik Torreblanca, aki a bankpánikot két tényezővel indokolja. Egyrészt teljes a bizonytalanság Görögország miatt, az európai vezetőknek láthatólag fogalmuk nincs, hogy miként kezeljék a helyzetet. De nem tesz jót az állandó fenyegetőzés sem, hol a görögök kizárásáról, hol a mentőcsomagért cserébe vállalt memorandum felrúgásáról. A spanyol kormány ugyan elkötelezte magát a komoly reformok mellett, és igyekszik megnyugtatni a piacokat, de maguk sem tudják, hogy a pénzügyi szektorban mekkora a baj – mondja Torreblanca.

A szakértő szerint Európa érdekében most már Németországnak is növekedési programokat kell beindítania. – Ha Németország azt szeretné, hogy továbbra is legyen piaca a német exportcikkeknek, akkor enyhíteni kell a szigoron. Ez saját érdeke is: kivitelének 70 százaléka ugyanis az unión belülre irányul – mondja Torreblanca, aki szerint az európai vezetők akkor döntenek, ha a kontinens már a katasztrófa szélén áll. Most lehet méricskélni, hogy mennyire vagyunk még tőle.

Ők profitáltak a bajból

A Reuters összesítése szerint 2010 óta 72 milliárd euró tűnt el Görögországból, Belgiumból csupán két bankból összesen 120 milliárd eurót vontak ki, de 90 milliárd párolgott el a francia bankokból is. Az európai pénzmozgásból eddig főleg a britek profitáltak, a szigetországba 140 milliárd euró áramlott, de a nyertesek között van a német Deutsche Bank, a svájci Credit Suisse és az UBS, valamint az orosz Sberbank is.

Madridi utcakép – Eltűnőben a régi dicsőség