A Magyar Nemzeti Bank 13,6 milliárd forintos nyereséggel zárta a tavalyi évet, míg 2010-ben még 41,6 milliárd volt a vesztesége. A jegybank mérlegbeszámolóját ismertető Simor András elnök elmondta, hogy a magas kamaton és a pénzügyi műveleteken 69 milliárdot veszítettek, ezt azonban bőven kompenzálta a devizaügyleteken nyert 99 milliárd forint. A végtörlesztésen az MNB is nyert, mivel nála váltottak át a bankok a forintjukat euróra – gyenge forintárfolyam mellett. Simor aláhúzta, hogy – szemben a kereskedelmi bankokkal – az MNB működésének sikerét nem az eredmény nagysága és előjele határozza meg. A bank üzem is veszteséges volt, noha a készpénzgyártás költségét 8,5-ről 4,9 milliárd forintra tudták leszorítani. Simor megemlítette, hogy amíg a költségvetési szférát az utóbbi hat évben a változatlanság jellemezte, addig náluk ezalatt a bérszínvonal 20, a létszám 25 százalékkal csökkent. A vitatott kétmilliós fizetési plafon bevezetése tavaly 120 milliós megtakarítást eredményezett, míg a működési költségek 1997 óta először süllyedtek 12 milliárd forint alá. Az idén az MNB 40-50 milliárd forintos veszteséget tervez, ezért osztalékot nem fizetnek, és a tavalyi profitot a tartalékalapba helyezték.

A devizatartalékok tavaly 4,1 milliárddal 37,8 milliárdra nőttek. A tartalékból vásárolt eszközök alkotta portfóliók egytől-egyig az irányadó piaci hozam felett teljesítettek. A piaci 2,48 százalékos átlaghozamot 0,34 százalékkal haladták meg a MNB konzervatív módon kezelt befektetései.