Több mint 2,1 milliárd forintot szán ebben az évben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) projektdoktori szaktanácsadásra – derül ki a hivatal idei évre szóló közbeszerzési tervéből. Bár elvileg sürgető problémákat szeretnének orvosolni a külső tanácsadók segítségével, lapunknak nem tudták megmondani, hogy mikor jelentetik meg a felhívást a nyílt közbeszerzési eljárásra. Azt sem, hogy mikortól érhetők el a szolgáltatások a bajban lévő pályázók számára.

A szóban forgó több mint 2,1 milliárd forint egyébként az NFÜ idei tervezett közbeszerzési kiadásainak 25 százalékát teszi ki, de mint az NFÜ jelezte, keretszámról van szó, nem biztos, hogy az egész összeget felhasználják.

Hogy miért van szükség erre a gigaméretű szaktanácsadásra, azt Petykó Zoltán, az NFÜ elnökének múlt heti nyilatkozata magyarázza. Eszerint jelenleg 700 milliárd forint értékű aktuális számlát nem nyújtottak még be a projektgazdák, ami azt jelenti, hogy komoly késésben vannak a fejlesztéseikkel. A késlekedők között jelentős arányban találhatók önkormányzatok, amelyek 2008 óta forráshiánnyal küszködnek, és a fejlesztéshez korábban vállalt önrész előteremtése is problémát jelent nekik. Nem haladnak túl jól bizonyos egyetemi és egészségügyi projektek sem.

A be nem nyújtott számlák 48 százaléka kötődik az államháztartáshoz, így például önkormányzatokhoz, felsőoktatási intézményekhez. További 37 százalékot várnak azoktól a vállalkozásoktól és nonprofit szervezetektől, amelyek több mint 500 millió forint támogatást nyertek, és 15 százalékot azoktól, akik kevesebb mint 500 millió forint uniós forráshoz jutottak.

A projektdoktori szolgáltatást tehát azért vezeti be az NFÜ, hogy az időarányosan rosszul teljesítő fejlesztéseket lendületbe hozza. A fejlesztéseket értékük szerint csökkenő sorba állítják majd, és ott avatkoznak be, ahol a legnagyobb a lemaradás. Sürgős feladatról van szó: évente mintegy 1500 milliárd forintot kell kifizetni a nyerteseknek ahhoz, hogy a programozási ciklus elszámolásának végére, 2015 decemberéig Magyarország több mint 95 százalékát le tudja hívni a rendelkezésére álló uniós forrásoknak. A hazai társfinanszírozással együtt összesen 8500 milliárd forintot kell elkölteni, amiből eddig 2550 milliárdot fizettek ki a nyerteseknek.

Érdeklődésünkre kiderült, hogy a közbeszerzésen elindulhatnak olyan cégek és tanácsadók is, akik egyébként pályázatírással és ehhez kapcsolódó projektmenedzsmenttel foglalkoznak. Az NFÜ nem érzi összeegyeztethetetlennek, hogy piaci szereplők kapjanak megbízást az intézményrendszertől. Mint válaszolták, szerintük „maga a kérdés feltevése is visszatetsző, hiszen olyan harmadik fél lehet csak projektdoktor, akinek sem korábban, sem jelenleg, sem a jövőben nincs kapcsolata az említett projekttel”.

Azt is szerettük volna megtudni, hogy miben lenne más a jövőben kiválasztott szakértők szerepe, mint az NFÜ és a közreműködő szervezetek munkatársaié, akik ellenőrzik a projektek előrehaladását és tartják a kapcsolatot a pályázókkal. Az NFÜ szerint teljes félreértés, hogy projektek menedzselése lenne a feladatuk – bár lapunk nem erre kérdezett rá, hanem arra, hogy mi lesz az a plusz, amit a majdan megbízott szakértők végeznek el, azzal szemben, ami jelenleg az intézményrendszer feladata.

Felvetettük, hogy a tavaly bejelentett – akkor Széchenyi tanácsadói hálózat munkanéven futó – Széchenyi Programiroda feladata elvileg ugyanaz, mint amire most több mint 2,1 milliárd forintot szánnak (a szervezet célja az uniós támogatások forráslehívási arányának növelése, valamint a lehívott források szabályszerű és hatékony felhasználásának biztosítása). Kérdésünkre az NFÜ a következőt válaszolta: ebben a kérdésben az ÁNTSZ sem tud segíteni, így a Széchenyi Programiroda sem.