Cserépgyárat fojtogat a hamis aláírások ügye
– Vasárnapig nem tudtunk arról, hogy bármiféle vizsgálat zajlik a cégünkkel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM) – tájékoztatta lapunkat annak a cserépgyárnak a vezetője, amelynek hazai üzemével kapcsolatban hamis miniszteri aláírású szén-dioxid-kvótákról szóló dokumentumokat találtak a tárcánál az ipari üzemek szén-dioxid-kvótáit elosztó klímapolitikai főosztályon.
Az igazgató szerint az ügyről hivatalosan csak hétfőn értesültek, s akkor is úgy, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai dokumentumokért fordultak a társasághoz. A vállalat első embere szerint az NNI munkatársai jelezték: a vállalat dokumentumai a minisztériumon belüli vizsgálathoz kellenek. Ehhez kapcsolódóan a cég vezetője hozzáfűzte, nincs takargatnivalójuk, ám éppen azért nem szeretné, hogy a vállalat neve megjelenjen, mert a kialakult helyzetben – bár nem tartják magukat felelősnek – az ügy mégis nagyon rossz fényt vetne a társaságra. Hangsúlyozta: hazai jelenlétük során minden kötelezettségüknek eleget tettek, s azokat teljesítették, ez a történet nem róluk szól, hanem egy minisztériumon belüli ügy.
A dunántúli székhellyel rendelkező vállalat nem piacvezető Magyarországon, de mindenképpen hangsúlyos szereplőnek mondható, évente több mint 3 millió négyzetméter cserepet gyárt itthon. A mintegy 150 főt foglalkoztató cég egyébként magyarországi letelepedése óta több mint 15 milliárd forint beruházást hajtott végre.
A társaság az új gyárához még 2008-ban kért három évre szóló kibocsátási egységeket. A hatóság ezt elutasította, de a cserépgyártó megtámadta az eljárást. A cégvezető állítása szerint a Legfelsőbb Bíróság döntésével végül hozzájuthattak a kvótához. – Pontosan ezért nincs titkolnivalónk az ügyben, hiszen a kvóták megszerzéséről bírósági ítélettel rendelkezünk – fogalmazott. Hozzátette: állnak a vizsgálat elé, s mindenben készek együttműködni a hatóságokkal.
Az igazgató ezt követően kifejtette: a szén-dioxid-kvóta megszerzése éppolyan elengedhetetlen feltétele egy gyár létesítésének, mint bármelyik jogszabályi követelmény teljesítése. A kvótaosztást ismerő piaci szakértők szerint ha ilyennel nem rendelkezik egy vállalat, akkor nagyon súlyos büntetéseket kénytelen fizetni, amely elérhet akkora összeget, hogy bármilyen típusú termelés hosszú ideig csak veszteségesen végezhető. Elméleti síkon persze működhet kvóta nélkül egy annak megszerzésére kötelezett üzem, de a gyakorlatban – az említett okok miatt – ez aligha képzelhető el.
Az üggyel kapcsolatban kerestük a vállalat hazai telephelyéhez köthető polgármesteri hivatalt is, ahol elmondták, hogy több nagy cég is akad a környezetükben, de a szóban forgó cserépgyártó mindenképpen a régió meghatározó foglalkoztatójának és szereplőjének számít.
Megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, de ott nem voltak bőbeszédűek. Érdeklődésünkre csak annyit jegyeztek meg: az ügy már nyomozati szakaszban van, ezért arról a tegnapi hivatalos közleményen kívül semmit sem kívánnak mondani. A közleményben a már ismert pontok szerepelnek: a belső ellenőrzés során merült föl a gyanú, hogy a klímapolitikai főosztályon 2011-ben hamis miniszteri aláírásokkal láttak el dokumentumokat. Ezt követően a tárca felvette a kapcsolatot a korábbi fejlesztési miniszterrel, Fellegi Tamással, aki megerősítette, hogy az aláírások nem tőle származnak. A vizsgálat során kiderült az is, hogy az egyik irat keletkezése időpontjában a miniszter külföldön tartózkodott. A közlemény hangsúlyozza, az NFM által tett feljelentést követően a NNI közokirat-hamisítás gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyben.