Pedig a korábbi tervekben még az szerepelt, hogy a bankközi piac is részese lesz az illetékfizetésnek, sőt akkori számítások szerint onnan kellett volna származnia a bevétel javának. A koncepció változása ellenére az illetékből a kezdetben becsült 130 milliárd forint bevételt vár a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunkat pénteken arról tájékoztatta, hogy a lakossági műveletek biztosíthatják a bevételek 10-15 százalékát, a fennmaradó rész pedig a cégekre jut.

A bankokra tehát csak az egyezrelékes adó megállapítása, levonása, befizetése és bevallása marad. A kormányzati kommunikáció szerint valójában banki elvonásról van szó, mert bár nem azok az alanyai a kötelezettségnek, de úgysem tudják majd áthárítani az ügyfelekre a terhet. Erre azonban a kormány tagjain kívül senki sem venne mérget, főleg, hogy jogi eszközökkel nem lehet megtiltani az áthárítást. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a bankok között folyó verseny akadályozhatja meg a pénzügyi szolgáltatássok drágulását, ám így, hogy miközben jövőre még megmarad a banki különadó fele, bejön még a tranzakciós illeték is, ez legalábbis kérdéses. E két elvonás összességében közel 200 milliárd forinttal terheli 2013-ban a bankszektort.

A pénzintézeteken múlik, mennyit terhelnek tovább

Figyelemre méltó, hogy – amint ennek lehetőségére bő egy hete kormányzati forrásokra hivatkozva már felhívtuk a figyelmet – az illetékfizetésnek nem lesz határa. A Széll Kálmán Terv 2.0-ban még az szerepelt, hogy legfeljebb 30 ezer forintot fizethet az adóalany. Az, hogy a kormány végül eltekintett a plafon alkalmazásától, illetve hogy ennek ellenére nem változtatott a 130 milliárdos bevételi terven, arra utal, hogy a banki műveletek illetékmentesítése miatt kieső bevételt az illetékfizetési határ figyelmen kívül hagyásával pótolja a kormány. A Széll Kálmán Terv 2.0 szerint ugyanis a 30 ezer forintos plafon mellett lenne elérhető a 130 milliárd forint, ha ennél nagyobb értékben húzzák meg a határt, akkor akár 228 milliárd is befolyhat. Persze nincs kizárva, hogy az illetékfizetés pillanatnyilag ismert jogszabályi keretei közt is több bevétel folyik be 130 milliárdnál. A többlet sorsáról azt mondta Orbán Viktor, hogy a munkát terhelő elvonások mérséklése jöhet szóba.

Elemzők, szakértők amiatt aggódnak, hogy az illeték – pláne, hogy nem lesz határa – elriasztja Magyarországról a befektetőket, de még a reálszférában működő cégek is külföldre vihetik a pénzműveleteiket. Bizonyos számlák esetében ez valóban megoldható. A törvényjavaslat ezért mentesíti az értékpapírszámlákat az illetékfizetés alól. Az NGM szerint ugyanis „nem cél a tőkepiaci fizetési műveletek illetékfizetési körbe vonása”. Ez azért különösen érdekes, mert a kormány rendre az Európai Bizottság elképzeléséhez, az úgynevezett Tobin-adóhoz hasonlítja a maga javaslatát, csakhogy míg az előbbi valóban a spekulatív célú befektetések kordában tartását szolgálná, addig az utóbbinál ez a cél láthatóan csak a kormányzati kommunikáció szintjén létezik.

A telefonadóról már a héten szavaznak

A kormány pénteken a tranzakciós illeték mellett a telefonadóról, a biztosítások után fizetendő közteherről és az eddig csak az energiaszolgáltatókra kivetett Robin Hood-adó kulcsának emeléséről, illetve az adózók körének szélesítéséről szóló javaslatokat is benyújtotta a parlamentnek. Miközben a jegybanktörvény egy hónapja beadott, az EU/IMF-hiteltárgyalások elindításának feltételéül szánt módosításáról még mindig nem szavaztak a képviselők (eddig mindössze az általános vitát sikerült lezárni), a telefonadót akár már a héten keresztülverheti a kabinet az Országgyűlésen.