Mint arról nemrég beszámoltunk: a kabinet arra számít, hogy az adótörvények és a közösségi közlekedés mellett biztosan előkerül majd az Európai Bizottsággal és az IMF-fel folytatandó egyeztetéseken ez a két törvény is.

A plázastoppal kapcsolatban mára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a kabinet teljesen feleslegesen vállalta fel a konfliktust Brüsszellel, amikor tavaly decemberben átnyomta a parlamenten az elképzelést. A még két és fél évig hatályos, minden 300 négyzetméternél nagyobb kiskereskedelmi beruházásra érvényes építési moratórium ugyanis várhatóan nem hoz érdemi átrendeződést a magyar kiskereskedelemben – pedig ez lett volna a kabinet célja. Mint korábban megírtuk: a nagy alapterületű áruházak, hiper- és szupermarketek hálózata már évekkel ezelőtt „beállt”, ezek a cégek manapság inkább szabályerősítő kivételként vágnak bele újabb zöldmezős beruházásba.

Érdeklődésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára ennek kapcsán úgy fogalmazott: nehéz a plázastop hatását rövid távon felmérni, mivel az utóbbi években szép számmal adtak ki építési engedélyeket, és ennek a hatása az idén még érvényesül. Másfelől a válság során a cégek jó része amúgy is visszafogta a hálózatfejlesztését.

Mintha nem is lenne plázastop

Vámos György szerint a plázastop megítélése azért is nehéz, mivel a nagy cégek a terjeszkedést, mint azt a Corát felvásárló Auchan példája is mutatja, a meglévő üzletek átvételével is meg tudják oldani.

A magyar kiskereskedelmi piacon egyedül a diszkontokra, a Lidlre és az Aldira lehetne hatással a törvény, ám úgy hírlik, hogy a plázastoppal kapcsolatos ötletelések nyomán a cégek még tavaly felgyorsították az új üzleteik építési engedélyeinek a beszerzését, márpedig a már kiadott engedélyeket nem érinti a korlátozás. Ennek eredményeként idén úgy tudják fejleszteni hálózatukat, mintha a plázastop nem is létezne, míg a következő két évben legfeljebb némi „fáziskésést” okoz majd korábbi terveik megvalósításában a jogszabály.

Ugyanakkor, mint arról hírt adtunk, az Európai Bizottság márciusban a kötelezettségszegési eljárást megelőző, úgynevezett pilot vizsgálatot indított a plázastop miatt, és a magyarhoz hasonló, külföldi példák kapcsán könnyen lehet, hogy idővel az unió elmarasztaló döntést hozhat Magyarországgal szemben. (Igaz, ez még jócskán odébb van: lapunk brüsszeli forrásokból úgy tudja, még hónapok telhetnek el, mire egyáltalán a pilot vizsgálat lezárul.)

Így viszont az Orbán-kormánynak igencsak kapóra jönne, ha az IMF nyomására tudna kihátrálni ebből a helyzetből.

Nemrégiben egy kormánytag úgy vélekedett tudósítónknak: a hiteltárgyalásokon az EU és az IMF többek között elvárhatja a plázastop feloldását is. Ezzel kapcsolatban a kereskedelmi szakmára és az IMF ügymenetére egyaránt rálátással bíró lobbisták lapunknak elmondták: nem tudnak róla, hogy a valutaalap részéről valaha is felmerültek volna ilyen elvárások. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a magyar kormány a hiteltárgyalásokon szívesen felkínálná, amolyan gyalogáldozatként a plázastopot. Így ugyanis a tilalmat szorgalmazó támogatóinak el tudná adni azt a történetet, hogy az IMF nyomására kellett visszavonni a jogszabályt, ugyanakkor megszabadulna a számos jogi slamasztikával fenyegető helyzettől.

A dohánytörvény EU-konform verziója már a szekrényben lapul

Ezt a verziót erősíti a korábban az Index birtokába került, a Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM) származó háttérelemzés is, amelyből kiderül: míg a kormány kifelé rendre azt bizonygatja, hogy minden rendben van a plázastoppal, addig az adminisztráció komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a jelenlegi formában Brüsszel elmeszeli a jogszabályt.

Az NGM nemrég kezdeményezte is a plázastop módosítását, 300 négyzetméterről ezerre emelték volna az építési moratórium határát, ám a kormány végül nem tárgyalt a javaslatról, amit megfigyelők azzal kommentáltak, hogy a kabinet az EU/IMF-tárgyalásokra tartogathatja ezt a kártyát.

Valószínűleg az sem véletlen, hogy a tudósítónknak nyilatkozó kormánytag az EU és az IMF által kifogásolt intézkedések között a plázastop mellett a trafiktörvényt is említette, amit „harmonizálni kell” az uniós jogszabályokkal. Ha így van, ez is igencsak szerény elvárás lenne az IMF-től. Mint azt korábban megírtuk: a dohánykereskedelem államosítását szorgalmazó, Lázár János által jegyzett törvényjavaslatot ugyan a kormánytöbbség támogatta, ám a parlamenti zárószavazás előtt a kabinet kiküldte Brüsszelbe jóváhagyásra.

Márpedig kormányközeli forrásokból úgy tudjuk, a trafiktörvény megalkotói kész tényként számolnak azzal, hogy Brüsszel nem hagyja jóvá a jogszabálytervezetet. Ennek kapcsán a kormány lényegében azt ajánlaná fel az IMF-nek, illetve az EU-nak, amit amúgy is meg kellene tennie.

Szintén kormányközeli forrásokból úgy tudjuk, már hónapok óta az íróasztalban pihen, benyújtásra készen az uniós joghoz illeszkedő verzió, vagyis a jelenlegi trafiktörvény beáldozása még csak időveszteséggel sem járna a dohányértékesítés tervezett átalakításában.