EU-csúcs a növekedés jegyében
A tanácskozás jó alkalmat ad majd arra, hogy bemutatkozzon az új francia elnök, Francois Hollande, és hogy a vezetők megvitassák, milyen lépéseket készek tenni az európai növekedés beindítására. Konkrét döntések azonban feltehetően csak a június végi csúcson születnek majd.
Az Európai Bizottság is megérezte, hogy a megszorító politikát elutasító francia és görög választások után lépni lehet, sőt kell. Ezért kedden José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn alelnök sajtótájékoztatón foglalták össze, hogy a bizottság mit javasol (már jó pár hónapja) növekedésserkentés címén. Javaslataik korábban egyes tagállamok ellenkezése miatt parkolópályára kerültek, így most bizonyos szempontból Hollande akár még a bizottság szövetségese is lehet a szigorú fiskális politikát erőltető államokkal szemben.
A versenyképesség visszaszerzése Barroso szerint az egyik legfontosabb feladat, ezért ösztönözné tagállami szinten a strukturális reformokat, a munkát sújtó adók csökkentését. Szorgalmazta az európai közös szabadalom beindítását, ami több évtizede késik tagállami marakodás miatt, és Barroso szerint 250 millió eurót spórolna meg évente az európai cégeknek. Ismét síkraszállt az egységes piac gátjainak lebontásáért, a már meglévő szabályok betartásáért.
Barroso a növekedésserkentő befektetésekre is kitért: ismét „reklámozta” az úgynevezett projektkötvények ötletét, amely európai infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozna remélhetőleg a magánszektor bevonásával. Az EU költségvetéséből erre 230 millió eurót költenének, amely a bizottság várakozásai szerint 4,6 milliárd eurót vonzana a következő két év alatt.
A bizottság szorgalmazza: az Európai Befektetési Bank (EIB) legalább 10 milliárd euróval növelje kapacitását, és így segítse az európai kis- és középvállalkozásokat a munkahelyteremtésben. Barroso reményei szerint mindkét javaslatra rábólint majd az európai állam- és kormányfők június végi csúcstalálkozója. Ez egyébként nem a már bejelentett bizottsági javaslatok teljes listája – Barrosóék nem tértek ki kedden a pénzügyi tranzakciós adóra és az eurókötvényekre –, de a testület ezeknek az elfogadására lát most esélyt a tagállamok körében. Barroso hangsúlyozta azt is, hogy a növekedés beindítása mellett nem szabad engedni a költségvetési szigorból.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde a Zürichi Egyetemen tartott hétfői előadásában maga is a hiány- és az adósságcsökkentés fokozatossága mellett szállt síkra, miután a francia és görög választók egyértelmű jelét adták annak, hogy nem kérnek a kizárólagosan a költségvetési megszorításokon alapuló politikából.
Az európai adósságválságra adott válasz nem lehet csak megszorítás vagy csak gazdaságösztönzés, a kettőnek olyan elegyét kell kikísérletezni, amely nem töri meg a növekedést, és hosszú távon is fenntartható – jelezte Lagarde. Úgy vélte, amikor a vártnál jobban csökken egy gazdaság teljesítménye, akkor nem a hiánycélt kell árgus szemekkel figyelni és utólagos megszorításokkal tartani a deficitet, hanem – ha jók – az addig tervezett intézkedések mentén kell továbbhaladni. A költségvetési megszorítások növekedésgátló hatása válságos időkben hatványozottan érvényesül, ezért a kormányoknak különös óvatossággal kell ilyenkor eljárniuk.
A megszorítások és a gazdaságösztönző lépések hatásos elegyének kidolgozása Magyarországon még várat magára. Elemzők szerint helyzetünk egyedi, s ha a most a vita tárgyát képező enyhébb uniós felfogás a 2010-es választások után érvényesült volna, akkor sem biztos, hogy a fogyasztásélénkítésre alapozó növekedési politika sikeres lett volna.
Orbán Viktort első hivatalos brüsszeli útján Barroso bizottsági elnök figyelmeztette, hogy nem tűrik el a hiánycél felpuhítását, s a 7 helyett ragaszkodnak a leköszönt kormány 3,8 százalékos vállalásához, s ezzel meg is szabta a kormány mozgásterét.
A mostani nemzetközi erőviszonyok között ha a kormány bizonyítani akarja szavahihetőségét, akkor a konvergenciaprogramban tavaly felvázolt hiánycsökkentési pályát mindenáron tartania kell, arról letérnie nem szabad. Erre az április végén kiadott, aktualizált konvergenciaprogramban és az annak teljesítéséhez szükséges vállalásokat részletező, felfrissített Széll Kálmán Tervben tett ígéretet a kabinet. A velünk szemben megfogalmazott uniós elvárás az, hogy stabilan, fenntartható módon 3 százalék alá szorítsuk a deficitet, de nem olyan egyedi tételek révén, mint amilyen magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása volt.
Ahhoz, hogy Magyarország a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás alól kikerüljön, és megszabaduljon az uniós támogatások megvonásának veszélyétől, teljesítenie kell a brüsszeli elvárásokat. A kohéziós alapból 2013-ra előirányzott támogatásból lecsípett 145 milliárd forintnyi összeg sorsáról június 22-én dönt az uniós pénzügyminiszterek tanácsa. Az összeg „visszaadása” nem lehet kérdéses, miután a Brüsszel által március közepén ehhez feltételül szabott 140 milliárd forintos költségvetési kiigazításnál a kormány a Széll Kálmán Tervben 16 milliárddal nagyobbat vállalt. A túlzottdeficit-eljárást pedig még az idén megszüntethetik, ha megalapozottnak találják a strukturális reformok költségvetést stabilizáló hatását.
Az ország számára az EU évi több mint ezermilliárd forintos forrást jelent – ezt Orbán Viktor mondta hétfőn a parlamentben jobbikos képviselők uniós tagságunk értelmét firtató kérdésére. Az ezermilliárdos érv különösen akkor meggyőző, ha az érdemi gazdasági növekedés beindítását nézzük, más külső forrás – nagy tételben – nem érkezik, a kiszámíthatatlan kormányzati gazdaságpolitika távol tartja a befektetőket.
A beruházások alakulása, a fejlődés szorosan függ az uniós támogatásoktól, ezért azok maximális és hatékony kihasználására kell törekedni. Elemzők szerint érdemi növekedés akkor lesz, ha az EU megrendeléseivel „magával húzza” Magyarországot, mert a belső fogyasztásra alapuló növekedési modell a piac szűkössége miatt nem válhat be. Mindennek az alapfeltétele mégsem ez, hanem az EU/IMF-hitelszerződés megkötése, amellyel egy időre megoldódnának az ország adósságfinanszírozási problémái.
145 MILLIÁRD
A KOHÉZIÓS ALAPBÓL Magyarországnak járó 2013-as támogatási keretből 145 milliárd forintot egyelőre visszatart az EU, de jó esély van az összeg megszerzésére.
