Mint mondta, a kormányváltás előtt tömegével születtek a felelőtlen döntések. Számos, uniós forrást elnyerő beruházásról szerinte már akkor tudni lehetett, hogy a megvalósításával gondok lesznek. Közben felrótta, hogy a támogatási keret mindössze hat százalékát fizette ki az előző vezetés, miközben ők 26 százaléknál tartanak; hogy a szerződéskötések száma a jelenlegi heti 195-tel szemben 103 volt, a heti kifizetés a mostani 16,5 milliárd forinttal szemben pedig csak 5,5 milliárd. Sok más mellett azt is említette, hogy rendbe kellett tenniük a közbeszerzések területét, olyan nagyprojekteket örököltek, amelyek miatt viták vannak és voltak az Európai Unióval.

De kaptak rendesen a pályázók is, akik önhibájukból, vagy azon kívül, nem valósítják meg elég gyorsan a fejlesztéseiket. – Egy átlagos projekt élettartama eddig, az ötlettől a megvalósításig körülbelül 650 napot foglalt magába – mondta Petykó Zoltán.

– Ebben benne vannak azok is, amelyek néhány hónap alatt befejeződtek, és azok a nagyprojektek, kiemelt fejlesztések is, amelyek esetében a különböző hatósági engedélyeken, a régészeti feltárásokon át, a közbeszerzési eljárásokon keresztül egészen a gyakran önmagában is hónapokig tartó teljesítési igazolások megszerzéséig számos faktor nehezíti a pénzek kifizetését. Mint az elnök mondta: a közhiedelemmel ellentétben nem az NFÜ folyamatai, hanem rajta kívül álló eljárások, engedélyezések és egyéb szabályozások miatt nyúlnak el a pályázatok.

A ki nem fizetett számlák esetében is főképp a pályázók a hibásak az elnök levezetése szerint. Mint mondta, jelenleg 152 milliárd forint kifizetési kérelem van bent az NFÜ-nél, amely összegnek csupán a fele késik az intézményrendszer miatt, a ki nem fizetett számlák másik fele a pályázók lelkén szárad. Ennél is rosszabb a helyzet, ha azt nézzük, mennyi számlának kellene bent lennie az NFÜ-nél, ha a fejlesztések az eredeti ütemben haladnának. Mintegy 700 milliárd forint kifizetési kérelem nem érkezett még be az NFÜ-höz, azaz ennyivel késnek a pályázók. A számlaösszeg 48 százaléka az államháztartáson belülről (önkormányzatoktól, egyetemektől) jönne, 37 százaléka az 500 millió forint feletti támogatást elnyert vállalkozásoktól és nonprofit szervezetektől, 15 százalékát meg az 500 millió forintnál kevesebb uniós pénzt elnyert cégektől, nonprofit szervezetektől várják.

Petykó Zoltán úgy véli, az előbbi fejlesztések esetében baj van a projektmenedzseléssel. Kijelentette: – Nem engedhető meg, hogy egy önkormányzati projekt azért nem tud előrelépni, mert az adott önkormányzat valamelyik hivatala nem képes betartani a törvény által megszabott határidőket. Támogatni csak aktív pályázókat lehet!

Ezért indítják el hamarosan az új projektfelügyeleti rendszerüket, amikor is külső szakértők és pályázatíró cégek adnak szakmai tanácsokat a rosszul álló fejlesztésekhez. Emellett – mivel tudják, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete mennyire rossz – létrehoznak egy állami önerőalapot a helyhatóságok számára, 109 milliárdos keretösszeggel. De mint Petykó mondta, 50 milliárd forinttal már ki lennének segítve. Tervezik a 30 százalékos szállítói előleg bevezetését, illetve felülvizsgálják a pályázóknak szóló előlegrendszert is.